Magyar Péter miniszterelnöki beiktatása óta folyamatos nyomás alatt tartja a választási vereséget elszenvedett Fidesz politikusait. A kormányfő múlt héten egyértelművé tette, hogy az Orbán-kormány távozó tagjai nem számíthatnak végkielégítésre, és elvárja tőlük, hogy önként mondjanak le ezekről az összegekről. Az érintettek részéről Gulyás Gergely frakcióvezető bejelentette, hogy a pénzt egy kárpátaljai gyermekotthonnak ajánlják fel, majd később Orbán Viktor is csatlakozott a kezdeményezéshez, akinek a jogszabályok alapján bruttó 38 millió forint járna. A miniszterelnök ugyanakkor ragaszkodik ahhoz, hogy a politikusok közvetlenül utalják át az összegeket a gyermekotthonnak.
Széles körű elutasítottság a végkielégítések ügyében
Az Europion piackutató intézet HVG számára készített reprezentatív felmérése megerősíti, hogy a társadalom többsége egyetért a végkielégítések megvonásával. A teljes népesség 47 százaléka teljes mértékben, míg 23 százaléka inkább támogatja a javaslatot. A kutatás – amely az áprilisi szavazói bázisok alapján azonosította a válaszadókat – rávilágított, hogy még a Fidesz-szavazók 29 százaléka szerint sem jár lelépési pénz a leköszönő kormánytagoknak.
Az intézkedés kiterjesztéséről is határozott véleménye van a lakosságnak: a megkérdezettek 56 százaléka a miniszterek alatti tisztségviselőktől is megvonná a juttatást, míg 32 százalék egyedi mérlegelés alapján döntene.
Havasi Bertalan szembemegy a trenddel
A távozó tisztviselők közül Havasi Bertalan, a korábbi miniszterelnöki sajtófőnök az egyetlen, aki nyilvánosan követeli a pénzét. Havasi szombaton a volt Rogán-minisztérium tetőteraszán keveredett vitába a miniszterelnökkel, majd közleményben jelezte, hogy az utolsó fillérig elvárja a kifizetést. A volt helyettes államtitkár ügyében a társadalom megosztott: a teljes lakosság 49 százaléka szerint nem jár neki a pénz, és csupán az ötödük fizetne, a fideszes választók körében viszont fordított az arány.
Sulyok Tamásnak mennie kellene a többség szerint
A köztársasági elnök elmozdítására irányuló kormányfői szándék szintén komoly lakossági támogatást élvez. A teljes népesség 74 százaléka úgy gondolja, hogy Sulyok Tamásnak távoznia kell a pozíciójából. Ugyanakkor 27 százaléknyian vannak azok, akik bár egyetértenek a céllal, a miniszterelnök stílusát elutasítják – ez a kritika a Tisza-szavazók 26 százalékánál is megjelenik, bár a kormánypárti szavazók mindössze 3 százaléka tartaná meg a helyén az államfőt.
A Fidesz-szavazók körében is meggyengült az elnök pozíciója, közel a harmaduk nem ragaszkodik a maradásához. Sulyok Tamás május 31-ig kapott haladékot az önkéntes lemondásra, ennek hiányában a kormányfő alkotmánymódosítással távolítaná el.
Megosztottság az alaptörvény módosítása körül
Az államfő elmozdítását célzó alkotmánymódosítás kérdésében már jóval bizonytalanabb a lakosság. A válaszadók 51 százaléka támogatná a jogszabály átírását, 31 százalék ellenzi, míg 18 százalék nem tudott állást foglalni.
A pártpreferenciák mentén éles törésvonalak látszanak az alaptörvény módosításának megítélésében:
-
Tisza-szavazók: 82 százalék támogatja, 8 százalék ellenzi a módosítást.
-
Fidesz-szavazók: Csupán 11 százalék támogatná a lépést, míg 70 százalék ellenzi azt.
-
Mi Hazánk-szavazók: 24 százalék egyetért az alkotmánymódosítással, míg 48 százalék elutasítja a jogszabály módosítását.
