Hétfőn az Országgyűlés Oktatási Bizottsága előtt mutatta be programját Lannert Judit, a Tisza-kormány oktatási- és gyermekügyi miniszter-jelöltje. A 36 éve pályán lévő oktatáskutató egy nyitott, korszerű és nemzetközileg versenyképes rendszer felépítését tűzte ki célul, szakítva az elmúlt időszak „rendőrminisztériumi” szemléletével.
Új név, új alapelvek
Lannert Judit kérésére a tárca a Oktatási- és Gyermekügyi Minisztérium nevet viseli majd, hangsúlyozva a kisgyermeknevelés fontosságát a bölcsődés kortól kezdve. Munkáját három fő pillérre kívánja alapozni:
-
Gyermekközpontúság: Minden döntésnek a tanulók érdekét kell szolgálnia.
-
Adatvezéreltség: A politikai döntéseket alapos elemzéseknek és méréseknek kell megelőzniük.
-
Partnerség: Intenzív párbeszéd a szülőkkel, pedagógusokkal és magukkal a diákokkal is.
A heti öt testnevelés és a túlterheltség
A meghallgatás egyik legérdekesebb pontja a mindennapos testnevelés kritikája volt. A miniszter-jelölt rávilágított, hogy a kötelező heti öt óra bevezetése óta szignifikánsan nőtt a túlsúlyos gyerekek száma, ami azt bizonyítja, hogy a jelenlegi forma nem hatékony. Lannert szerint a mozgás elengedhetetlen, de a gyerekek túlterhelése kontraproduktív, ezért ezen a területen is változást tervez.
Vissza az iskolák és tanárok szabadságához
A szakmai program hangsúlyos eleme az oktatási szféra „mentesítése” a politikától. A legfontosabb ígéretek:
-
Rehabilitáció: A polgári engedetlenség miatt elbocsátott pedagógusokat visszahelyezik állásukba.
-
Autonómia: Az iskolaigazgatók nagyobb döntési jogkört kapnak a szakmai kérdésekben.
-
NPK: A Nemzeti Pedagógus Kar tagsága a jövőben nem lesz kötelező.
-
Tankönyvpiac: Bővítik a választható tankönyvek kínálatát, véget vetve az egyentankönyvek korszakának.
-
Erasmus és Horizont: Azonnali intézkedéseket ígért, hogy a magyar hallgatók és kutatók ismét teljes joggal vehessenek részt az uniós programokban.
Technológia és esélyteremtés
A digitális kompetenciák fejlesztése érdekében a minisztérium egy mesterséges intelligenciára szakosodott koordinátort alkalmaz majd. Lannert Judit hangsúlyozta, hogy az MI-t nem kiiktatni kell a tanulásból, hanem megtanítani a gyerekeket annak felelős használatára. Az esélyteremtés kapcsán kiemelte a „skatulyátlanítás” fontosságát: az oktatásnak a tanulók egyéni szükségleteire kell reagálnia, függetlenül azok származásától vagy lakóhelyétől.
A bírálók és a döntés
A meghallgatáson részt vett Hankó Balázs, korábbi miniszter is, aki a felsőoktatási mutatókkal érvelt. Lannert válaszában rámutatott: az indikátorok ugyan mutathatnak sikereket, de a mélyebb elemzések és a résztvevők elégedetlensége mást tükröz. A miniszter-jelölt elismerte, hogy a „kassza üres”, így a bérfejlesztések (például a NOKS-dolgozók esetében) a költségvetés mozgásterétől függenek.
A bizottság végül hat igen és két nem szavazattal támogatta Lannert Judit kinevezését. A miniszterek hivatalos bemutatására és eskütételére kedden délután kerül sor a Parlamentben.
