A Republikon Intézet friss elemzése szerint a 2026-os választások utáni parlamentben rekordmértékűre nőtt a női politikusok száma. Bár Magyarország ezzel még mindig elmarad az Európai Unió átlagától, az elmozdulás drasztikus az elmúlt évtizedekhez képest.
A Tisza Párt húzta fel a statisztikát
A növekedés szinte kizárólag a Tisza Párt mandátumszerzésének köszönhető. Míg az előző ciklusban a képviselők mindössze 14 százaléka volt nő, az új országgyűlésben ez az arány 25 százalékra ugrott.
Az adatok pártok szerinti bontásban jól mutatják a különbségeket:
-
Tisza Párt: A 141 fős frakcióban a nők aránya 33 százalék, azaz minden harmadik képviselőjük nő.
-
Fidesz-KDNP: Az eddigi kormánypárti, hamarosan ellenzéki oldalon továbbra is jelentős a férfitúlsúly, a jelenlegi állás szerint mindössze 5 nő ül a frakcióban, ami a 10 százalékot sem éri el.
-
Mi Hazánk Mozgalom: A hatfős frakcióban 2 nő kapott helyet (33%).
Előrelépés az uniós rangsorban
Magyarország eddig az Európai Unió sereghajtója volt a női képviselők arányát tekintve, a 26. (utolsó előtti) helyen állt, mindössze Ciprust megelőzve. A mostani 25 százalékos eredménnyel hazánk feljött a 21. helyre. Összehasonlításképpen: az EU-s átlag jelenleg 34 százalék körül mozog.
Funkciók és hatalmi pozíciók
A Republikon hangsúlyozza: a létszám önmagában nem garantálja a női érdekek képviseletét, de a Tisza-kormány felállása strukturális változást is hoz. Míg a leköszönő Orbán-kormány az utolsó időszakában női miniszter nélkül maradt, az új vezetésben kulcspozíciókat töltenek be nők:
-
Az Országgyűlés elnöke (Forsthoffer Ágnes),
-
a legnagyobb parlamenti frakció vezetője (Bujdosó Andrea),
-
és több miniszteri tárca (például a külügyi Orbán Anita révén) is női politikusok kezébe kerül.
Az elemzés szerint ez a váltás szimbolikus és gyakorlati szempontból is fontos mérföldkő a magyar közéletben, amely eddig „drámaian elmaradt” az európai normáktól a nemek közötti egyensúly tekintetében.
