Miközben a Tisza Párt már a frakcióüléseire készül és Wáberer György a MÁV-nál zajló gyanús „padlássöprésre” hívja fel a figyelmet, a magyar vasúttörténet legdrágább beruházása, a Budapest–Belgrád vasútvonal finoman szólva sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A G7 adatai alapján ugyanis a február végi átadás óta a forgalom elenyésző, a személyszállítás pedig sehol nincs.
A számok nem hazudnak: Üres vágányok
Bár a projekt nagyságrendileg 1000 milliárd forintba került, a magyar szakaszon a teherforgalom gyakorlatilag visszaesett az átépítés előtti, leromlott állapotú szint közelébe.
-
Napi átlag: Mindössze 6,3 vonat közlekedik a vonalon.
-
Rekordnap (április 14.): Még a csúcsnapon is csak 14 tehervonat használta a pályát mindkét irányban – ez irányonként kétórás követést jelent.
-
Kontraszt: Összehasonlításképpen Hegyeshalomnál napi 50-55, míg a román határnál, Lőkösházánál 20-25 vonat halad át naponta.
„Kapacitás szempontjából indokolhatatlan a kétszer kétvágányú átépítés, hiszen korábban az egyvágányú, rosszabb pályán is a mostani forgalom több mint duplája ment át.”
Miért nem kell a fuvarozóknak?
A projekt egyik fő ígérete a 160 km/h-s sebesség volt, ami a tehervonatok számára teljesen irreleváns, hiszen ők jogilag is maximum 100 km/h-val haladhatnak. A „szűk keresztmetszet” ráadásul nem a magyar pusztán van:
-
Schengeni hatás: Románia és Bulgária csatlakozásával a balkáni áruszállítás egy jelentős része elkerüli Szerbiát, mivel ott nincsenek órákig tartó határellenőrzések.
-
Szerb elszigeteltség: Szerbia nem EU-tag, így a logisztika bonyolultabb és drágább.
-
Balkáni dugó: A Belgrád–Niš szakasz továbbra is csapnivaló állapotban van, hiába sima az út Budapestig.
Személyszállítás: Sehol a céldátum
Aki abban reménykedett, hogy hamarosan nagy sebességű vonattal utazhat a szerb fővárosba, annak csalódnia kell. A személyforgalom elindításához szükséges ETCS (vonatbefolyásoló rendszer) még mindig nem üzemkész. A leköszönő kormányzat ígéreteivel ellentétben ez a fejlesztés további legalább fél évet csúszik, így hivatalos céldátum továbbra sincs.
A projekt renoméját tovább tépázza a minőségi botrány: a hírek szerint a leköszönő miniszterelnök apjának cége, a Dolomit Kft. által szállított építőanyagokkal minőségi problémák adódtak, amit a kínai kivitelező és Mészáros Lőrinc cége is jelzett.
Úgy tűnik, 2026 tavaszán a Budapest–Belgrád vonal nem a „Selyemút kapuja”, hanem az elmúlt időszak egyik leglátványosabb gazdasági és logisztikai melléfogása marad.
