Gödöllőn, a Lázárinfó Expressz hétfői állomásán az építési és közlekedési miniszter valóságos diplomáciai atombombát dobott le. Lázár János kertelés nélkül elismerte, hogy a magyar hatóságok egyáltalán nem véletlenül csaptak le arra az Ukrajnába tartó, milliárdos értékű pénzszállítmányra, amelynek ügye napok óta borzolja a kedélyeket. A tárcavezető nyíltan összekötötte a lefoglalást a Barátság kőolajvezeték hetek óta tartó leállásával, és világossá tette: a magyar állam addig tartja magánál a lefoglalt értékeket, amíg újra meg nem indul az olajszállítás hazánk felé.
Kőkemény visszavágás az elzárt olajcsapokért
Az előzmények ismertek: a Barátság vezetéken január vége óta szünetel az ellátás. Míg Kijev egy orosz dróntámadás okozta súlyos infrastrukturális károkra és az elhúzódó javítási munkálatokra hivatkozik, a magyar kormány meggyőződése, hogy politikai zsarolás áll a háttérben. Lázár János a gödöllői fórumon gyakorlatilag elismerte, hogy a pénzszállító megállítása egy tudatos állami ellenlépés volt a kőolajvezeték elzárására.
„Azt tudjuk, hogy az ukránok nagyon idegesek”
– fogalmazott a miniszter, hozzátéve: „ha megzsarolnak bennünket, mégse lehetünk annyira hülyék, hogy hagyjuk magunkat”. Érvelése szerint havonta több pénzt vittek ki az országon keresztül, mint amennyi az érkezett kőolaj ára, „vagy annak a fedezete” lenne. A magyar kormány álláspontját és a jövőbeli terveket a lehető legvilágosabban vázolta fel:
„Nem véletlenül csináltuk, amit csináltunk, a pénzt vissza nem adjuk nekik. A pénz egyelőre itt marad, várjuk, hogy az olajvezeték mikor nyílik meg, és várjuk az ukrán újabb pénzszállítmányokat Magyarországon keresztül”
Pénzmosás gyanúja a rejtélyes dollármilliók körül
Bár a bankszektor szerint transzparens ügyletről van szó, Lázár János az eseményen hosszan ecsetelte a szállítmánnyal kapcsolatos kormányzati gyanúkat. A miniszter érthetetlennek nevezte, hogy a modern bankrendszer korában miért fizikai formában mozgatnak ekkora vagyont.
„Az egy megfejthetetlen rejtvény, hogy az ukránoknak a nyugat-európaiak miért nem utalták a pénzt” – tette fel a kérdést. „Mi a fene lehet az, hogy az ukránoknak az a fontos, hogy aranyrudakban, dollárban és euróban érkezzen?”
A tárcavezető szerint súlyos kérdéseket vet fel az eset. Hangsúlyozta, hogy vizsgálni kell a pénzmosás, a szervezett bűnözés, sőt a politika finanszírozásának lehetőségét is. Arról, hogy a tranzakció hivatalosan az osztrák Raiffeisen és az ukrán állami Oschadbank között zajlott, a miniszter csak annyit mondott:
„Nem tudjuk, hogy ki és miért küldte ezt a lóvét”.
Az egész akció ködösségét érzékeltetve megjegyezte: „Nem világos, hogy vitték, hozták, ha odavitték, visszavitték, Magyarországon leesett-e arról a kocsiról valami, egyáltalán mi történt valójában”. Ezt követően ismét egyértelműsítette a két ügy szoros kapcsolatát:
„Minél tovább tart a kőolajvezetés újranyitása, annál alaposabb vizsgálatokra van szükség”.
A bankszektor értetlenül áll az akció előtt
A miniszteri okfejtéssel éles kontrasztban állnak a pénzügyi világ és a szakértők reakciói. A sajtóban megjelent részletek szerint a lekapcsolt páncélautóban 40 millió dollárt, 35 millió eurót és 9 kilogramm aranyat (mintegy 27,5 milliárd forint összértékben) szállítottak.
Gerhard Bösch, az ukrán PrivatBank egykori osztrák vezérigazgatója az APA osztrák hírügynökségnek nyilatkozva nevetségesnek nevezte a pénzmosásról szóló állításokat. A szakember felhívta a figyelmet egy praktikus tényre: miután 2022-ben, a háború kitörésekor az ukrán repülőtereket lezárták, teljesen bevett és legális gyakorlattá vált, hogy a bankjegy-kereskedelem keretében szárazföldön, Magyarországon keresztül szállítanak készpénzt az ukrán pénzintézetekbe.
Ezt a gyakorlatot a Raiffeisen Bank International (RBI) szóvivője is megerősítette. Bár a konkrét tranzakciót banktitokra hivatkozva nem kommentálták, elmondták, hogy évek óta folytatnak hivatalos bankjegy-kereskedelmet jegybankok, hatóságok és elosztók bevonásával. Eközben az ügy a végletekig feszült: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzmosás gyanújával indított büntetőeljárást, miközben a károsult ukrán Oschadbank hivatalos jogi lépéseket helyezett kilátásba a kiutasított alkalmazottai és a visszatartott gigantikus vagyon miatt.
