A kormány visszamenőleges hatályú rendeletben tiltotta meg, hogy a szolidaritási hozzájárulás miatt bírósági eljárás indulhasson. A szabályozás nemcsak az új kereseteket zárja ki, hanem az azonnali jogvédelem lehetőségét is megszünteti, és előírja a már folyamatban lévő perek lezárását is. A rendelet azonnal hatályba lépett, indoklásában a veszélyhelyzet fenntartására hivatkozik.
Az intézkedés közvetlenül a Budapest és a kormány között zajló jogvitát érinti. Karácsony Gergely főpolgármester több évre visszamenőleg vitatta a szolidaritási hozzájárulás mértékét, és bírósághoz fordult annak visszafizetése érdekében. Az ügyben született ítéleteket a főváros és a kormány eltérően értelmezte: míg Karácsony szerint a döntések Budapestnek kedveztek, addig Nagy Márton szerint erről szó sem volt.
Mi az a szolidaritási hozzájárulás, és mekkora pénzről van szó?
A szolidaritási hozzájárulás célja az, hogy a nagyobb bevételű önkormányzatok befizetéseiből a gyengébb anyagi helyzetű településeket támogassa az állam. A főváros esetében azonban ez éves szinten több tízmilliárd forintos tétel.
Egy egyszerű, számszerű példa: ha Budapestnek egy adott évben 58 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást kell befizetnie, miközben a főváros álláspontja szerint ebből például 20 milliárd forint jogszerűtlen, akkor egy sikeres per esetén ekkora összeg kerülhetett volna vissza a város kasszájába. Ez a pénz önmagában fedezhetne például több száz új autóbusz beszerzését, vagy egy nagyobb útfelújítási program jelentős részét. A mostani rendelet azonban elvágja ennek a lehetőségét.
Okok és következmények
A kormány a rendelettel gyakorlatilag pontot tett a jogvita végére, mégpedig úgy, hogy a bírósági felülvizsgálat lehetőségét kizárta. A döntés indoka formálisan a veszélyhelyzet, politikailag azonban egyértelműen a Budapesttel zajló pereskedés lezárása áll a háttérben.
Karácsony Gergely a döntést élesen bírálta, és a jogállamiság leépítésének újabb állomásáról írt. Szerinte az intézkedés azt üzeni, hogy ha egy perben az állam veszíthetne, rendeleti úton is meg lehet szüntetni az eljárást.
A következmények nem csak a fővárost érinthetik. A rendelet precedenst teremt: innentől más önkormányzatok számára is világossá válhat, hogy a szolidaritási adó mértékét vagy jogszerűségét érintő viták nem a bíróságokon dőlnek el, hanem kormányzati döntéssel zárhatók le. Ez hosszabb távon átalakíthatja az önkormányzatok és az állam közötti pénzügyi és jogi mozgásteret is.
