Az Európai Unió jóváhagyta azt a jogi mechanizmust, amely kizárja a magyar vétót az orosz állami vagyon befagyasztásának ügyében. Az uniós tagállamok nagykövetei csütörtökön rendkívüli hatáskört adtak az Európai Bizottságnak, hogy 210 milliárd euró értékű orosz állami vagyontárgyat zárolva tartson mindaddig, amíg Moszkva nem fejezi be a háborút, és nem fizet kártérítést Ukrajnának – számolt be róla a Politico.
A dán EU-elnökség közlése szerint a döntést egyértelmű többséggel fogadták el. Az új hatáskörök időben nem korlátozottak: addig maradnak érvényben, amíg Oroszország nem rendezi a háború következményeit Ukrajnával szemben.
Miért volt szükség a jogi megoldásra
A Politico szerint a lépés jelentősen csökkenti annak esélyét, hogy Magyarország vagy Szlovákia – amelyek az utóbbi időben szorosabb kapcsolatot ápoltak Moszkvával – a szankciók meghosszabbításának megvétózásával felszabadítsa a befagyasztott pénzeszközöket. Az eddigi szabályok szerint ugyanis a szankciók időszakos meghosszabbításához egyhangú döntés kellett, ami mozgásteret adott a vétónak.
Az új mechanizmus ezt a kockázatot zárja ki. A lap emlékeztet: ha az EU egy eszközalapú hitelt nyújt Ukrajnának a befagyasztott vagyon fedezetével, majd a pénzt később vissza kellene adni Oroszországnak, akkor az EU 27 tagállamának közösen kellene állnia a számlát. Ezt a forgatókönyvet kívánják most végleg elkerülni.
Gazdasági és biztonsági indokok
Az Európai Unió azzal indokolta a jogi eszköz módosítását, hogy az orosz vagyon visszaadása súlyos károkat okozna az EU gazdaságának, és elősegíthetné a Kreml hibrid támadásait. A döntéshozók szerint ezért indokolt volt a „súlyos gazdasági nehézségekre” hivatkozva rendkívüli eljárást alkalmazni.
A Politico felidézi: az EU vezetése gyorsított eljárásban igyekszik meghosszabbítani az Oroszországgal szembeni szankciókat, még az EU-csúcs december 18-án kezdődő ülése előtt, éppen azért, hogy ne maradjon mozgástér a magyar vétónak.
