Idén tovább nőtt azoknak a képviselőknek a száma, akik egyáltalán nem szólaltak fel az Országgyűlésben – derül ki a Népszava összesítéséből. December 5-ig 8 kormánypárti és 7 ellenzéki politikus nem kért szót egyszer sem, vagyis többen maradtak teljesen némák, mint a tavalyi 12 fős lista alapján.
A parlament egy évben két rendes ülésszakot tart: február 1. és június 15., valamint szeptember 1. és december 15. között. A mostani ciklusban eddig 3322 felszólalás hangzott el, 602-vel több, mint tavaly ilyenkor. A kép viszont rendkívül egyenlőtlen: mindössze 17 képviselő beszélt ötvennél többször, 41-en tíz és húsz felszólalás között teljesítettek, a legnagyobb csoportot pedig az évi tíz alkalom alatt megszólalók adják – összesen 116-an.
Kik maradtak teljesen némák?
Az egyik legismertebb „néma” idén is Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója, aki utoljára 2007-ben szólalt fel, még ellenzéki képviselőként. A kormánypárti oldalról idén Vitályos Eszter, a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár sem mondott egyetlen mondatot sem a plenáris ülésen.
Az ellenzék körében sem ritka a teljes passzivitás. Ungár Péter (LMP), Oláh Lajos (DK) és Hadházy Ákos sem szólalt fel. Utóbbi már a 2022-es választások után jelezte, hogy nem kíván részt venni a parlamenti munkában, mert „díszellenzékként” nem akarja legitimálni a rendszert.
A felszólalási lista élén ismét a megszokott nevek
A legaktívabb képviselő továbbra is Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, aki tavaly 204-szer, idén pedig 189 alkalommal kért szót. Közlések szerint főként a tárca ügyeiről beszélt, de más vitákban – köztük a Tisza Párt kapcsán – is rendszeresen felszólalt.
A második helyen Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára végzett 188 felszólalással, őt pedig a Jobbik politikusa, Z. Kárpát Dániel követi 101 megszólalással.
A miniszterelnök, Orbán Viktor idén a 7. helyre lépett elő 68 felszólalással, egy helyet javítva tavalyhoz képest. A miniszterek közül többen jóval visszafogottabbak voltak: Rogán Antal mindössze két, Navracsics Tibor pedig háromalkalommal szólalt meg. Lázár János hatszor, Nagy István agrárminiszter pedig 19 felszólalással került a középmezőnybe.
