A Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyta az elsőfokú ítéletet, és kimondta, hogy jogszerű volt Ádám Zoltán elbocsátása a Budapesti Corvinus Egyetemről. Az ítélet szerint az intézmény a munkajogi előírásoknak megfelelően járt el, amikor azonnali hatállyal megszüntette a docens munkaviszonyát - közölte a 444.hu.
Ádám Zoltánt 2023 októberében bocsátották el, miután szabálytalansági eljárás indult ellene. A Corvinus azzal indokolta a döntést, hogy a tanár tiszteletlenül beszélt Domahidi Ákos kancellárral, és rossz hírét keltette az egyetem vezetésének egy belsős Facebook-csoportban. A konfliktus állítólag abból indult, hogy Ádám – állítása szerint félreértésből – nem továbbított két e-mailt a kancellárnak.
Az ügy hátterében azonban Ádám szerint nem ez áll, hanem az, hogy korábban etikai vizsgálatot kezdeményezett: Megdet Rahimkulov milliárdos unokája úgy vizsgázhatott le, hogy nem teljesítette a vizsgára bocsátás feltételeit. Az eljárás első fokon megállapította a rektor és két dékán felelősségét, másodfokon viszont a rektor és a kuratórium felmentette őket.
A docens szerint ezután ellenséges hangulat alakult ki vele szemben, és a szabálytalansági eljárást is bosszúból indították ellene.
Az elsőfokú döntés
A korábbi bírósági ítélet kimondta: az etikai ügy és a kirúgás között nincs közvetlen összefüggés, mivel Ádám Zoltán még több mint nyolc hónapig dolgozott az egyetemen az etikai vizsgálat lezárása után.
A bíróság ugyanakkor megállapította, hogy a levelek hangneme súlyosan gondatlan volt, és ez elegendő indokot adott az azonnali elbocsátásra.
A másodfok megerősítette az ítéletet
A másodfokú bíróság újabb tanúkat nem hallgatott meg, és helyben hagyta az elsőfok döntését. Ezzel az ítélet jogerőssé vált.
Ádám Zoltán a 444.hu-nak azt mondta:
„Az ítélet nem változtat azon, hogy hibás, jogilag elfogadhatatlan, morálisan minden szempontból káros, és a társadalomra nézve súlyosan hátrányos volt az egyetem eljárása.”
A docens hozzátette, hogy büszke arra, hogy perre vitte az ügyet, és továbbra is fenntartja: méltánytalanul bántak vele.
Az ítélet kézhezvétele után Ádám Zoltán és jogi képviselői döntik el, hogy fellebbeznek-e a Kúriához vagy az Alkotmánybírósághoz, esetleg a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordulnak.