Kánikulában autót vezetni nemcsak kellemetlen, de veszélyes is lehet – már enyhe dehidratáltság mellett is úgy viselkedhet a szervezetünk, mintha ittunk volna - számolt be róla a KözlekedésBiztonság. A Loughborough Egyetem 2015-ös vizsgálata (Physiology & Behavior) szerint a dehidratált sofőrök reakcióideje hasonló mértékben romlott, mint azoké, akiknek a véralkoholszintje elérte a 0,08%-ot – ez már komoly ittas vezetésnek számít az EU minden országában.
A kutatás során egészséges férfiak vezettek kétórás, monoton körülmények között – először jól hidratáltan, majd enyhén kiszáradt állapotban. Az eredmény meglepő volt: a kiszáradt sofőrök több mint kétszer annyi hibát vétettek, mint hidratáltan.
A leggyakoribb vezetési hibák ilyenkor:
– figyelmetlenség
– késlekedő fékezés
– véletlen sávelhagyás
– rossz helyzetfelismerés, lassabb döntéshozatal
Már 1-2%-os folyadékhiány is rontja a reflexeket, az ítélőképességet és a koncentrációt. Ez a hatás akár hirtelen is kialakulhat, ha hosszabb ideig ülünk a forró autóban, és nem pótoljuk a folyadékot – különösen akkor, ha nem is érezzük a szomjúságot.
A klíma nem minden – sőt, néha félrevezet
Sokan abban bíznak, hogy a klíma megold minden problémát. Ez részben igaz, de önmagában nem elegendő, és könnyen vissza is üthet. Ha például túlhűtjük az utasteret, vagy magunkra irányítjuk a hideg levegőt, az izomfeszülést, akár megfázást is okozhat – hosszú úton még tüdőgyulladást is.
A helytelen klímahasználat ráadásul a szervezet hőháztartását is összezavarhatja. Ilyenkor gyakran előfordul, hogy miközben a hátunk fázik, az arcunkat tűzi a nap – ez az úgynevezett termikus diszkomfort. Ez nemcsak kellemetlen, hanem pszichés fáradtságot, kognitív túlterhelést is okoz. Ennek következményeként még kevesebb folyadékot iszunk, hiszen az agy a torz hőérzet miatt nem érzékeli megfelelően a szomjúságot – így pedig a dehidratáltság még gyorsabban kialakulhat.
Mit tegyünk? A gyártók javaslata szerint a következő a jó sorrend:
– Indulás előtt szellőztessük át az autót
– Ezután kapcsoljuk be a klímát, de ne maximumra
– Az ideális különbség a külső hőmérséklethez képest 8–15 °C
– Ne az utasokra irányítsuk a hideg levegőt, hanem az utasteret hűtsük
Fontos, hogy a klíma rendszeresen legyen karbantartva és tisztítva, különben baktériumokat, szennyeződéseket is befújhatunk vele. Emellett nem árt számolni azzal sem, hogy a légkondi óránként akár fél-egy literrel is növelheti az üzemanyag-fogyasztást – forgalomban araszolva akár még többel.
Igyunk akkor is, ha nem vagyunk szomjasak
A testünk gyakran csak akkor jelez, hogy szomjas, amikor már késő – különösen nyári melegben. Vezetés közben ez fokozott kockázatot jelent, hiszen a figyelem, a reflexek és a reakcióidő ilyenkor is kulcsfontosságú. 27–30 °C felett a hibák száma drámaian megugrik – ilyenkor gyakori a kapkodó döntés, a gyorshajtás, vagy épp az elmaradó fékezés.
Ajánlás szerint félóránként 2–2,5 dl cukor- és koffeinmentes, enyhén hűtött vizet érdemes inni – akkor is, ha nem érezzük szükségét. Párás, fülledt melegben akár óránként fél-háromnegyed litert is pótolni kell. Ez igaz nemcsak a sofőrre, de az utasokra is – főleg, ha hosszabb útra indulunk, forgalomban araszolunk, vagy gyerekek is utaznak velünk.
Sokszor nem is szomjúságként érzékeljük a folyadékhiányt – inkább éhségként. Ez az egyik oka annak, hogy sokan ilyenkor nassolni kezdenek, pedig csak inniuk kellene.
Árnyékolás, fólia, szellőztetés – ezek is segíthetnek
A légkondi nem csodaszer – de ha UV-szűrős fóliákkal, belső árnyékolókkal, vagy akár megfelelő parkolással is segítünk, sokkal komfortosabb és biztonságosabb lehet az utazás.
A felforrósodott autóban már az is segíthet, ha néhány percig szellőztetünk indulás előtt, vagy árnyékba parkolunk. Ezek az apróságok nem csak kényelmesebbé, de biztonságosabbá is teszik a nyári vezetést.
Mert bár nem alkoholt ittunk – ha dehidratáltan ülünk a volán mögé, a hatás kísértetiesen hasonló lehet.
