Az Országgyűlés 141 igen, 34 ellenszavazat és 2 tartózkodás mellett döntött az európai uniós forrásokhoz való hozzáféréshez szükséges törvénymódosító javaslat sürgős tárgyalásáról. Igennel szavaztak a Tisza és a Mi Hazánk jelen lévő képviselői, nemmel a Fidesz és a KDNP frakciója – egy fideszes és egy KDNP-s képviselő tartózkodott.
Magyar Péter miniszterelnök a szavazást követően ügyrendben kért szót, és kritizálta a Fidesz-frakciót, amiért leszavazták a 110 oldalas jogszabálycsomag sürgős tárgyalását.
„Önök ma újra világosan elárulták a hazájukat, azt akarják, hogy a magyar egészségügyi rendszer, az oktatás, a magyar vállalkozók, a magyar agrárgazdálkodók ne jussanak hozzá ahhoz a 6000 milliárd forinthoz, amihez évekig az önök ipari méretű korrupciója miatt nem jutottak hozzá. Szégyen és gyalázat, szégyelljék magukat!" – Magyar Péter, miniszterelnök
Bóka János, a Fidesz frakcióvezetője ügyrendben válaszolt, és azzal vádolta a kormányt, hogy a sürgősségi tárgyalást azért kérte, hogy „a magyar emberek ne tudhassák meg", milyen intézkedéseket akarnak elfogadni a felsőoktatás finanszírozását és az alkotmányos intézményrendszert illetően az uniós forrásokra hivatkozva. „Szégyelljék magukat!" – reagált a kormányfő szavaira.
Mit tartalmaz a törvényjavaslat?
Görög Márta igazságügyi miniszter, az előterjesztő hangsúlyozta: a javaslat nyilvános, és olyan, 2022 óta ismert kötelezettségeket teljesít, amelyek nélkül Magyarország nem léphet előre az uniós forrásokhoz való hozzáférésben. Elmondása szerint a csomag szigorítja a vagyonnyilatkozati rendszert, az Integritás Hatóság érdemi jogosítványokat kap, és a szabályozás kiterjed a magas közjogi, állami, önkormányzati és közpénzekhez kapcsolódó tisztségekre. A közbeszerzések terén csökkenti az egyajánlatos eljárások mozgásterét, és új garanciákat épít be a koncessziós beszerzésekbe.
A közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapítványok (kekva) esetében Görög Márta szerint az állam által átadott vagyon nem veszítheti el közvagyon jellegét csak azért, hogy alapítványi szerkezetbe kerül – az alaptörvény 16. módosításával összhangban a vagyon az alapítvány megszűnésekor visszatér az államra. A javaslat ötödik pillére a korrupció elleni fellépés, amely a zártkörű befektetési és kockázati tőke alapok tényleges tulajdonosi adatainak megismerhetőségét is rendezi.
A Tisza vezérszónoka, Sopov Ildikó Éva szerint a jogszabályok nélkül az uniós pénzek nem tudnak eljutni a magyar gazdasághoz. Hangsúlyozta: augusztus végéig minden uniós feltételt teljesíteni kell, az időpont meghosszabbítására nincs esély. A NER-es üzleti körökben szerinte olyan szövevényes céghálók épültek, „ahol a pénznek van útja, de nincs arca" – mint mondta, a magyar embereknek joguk van tudni, hová kerülnek az uniós források.
