A választási hajlandóság jelenleg az ellenzéki táborban magasabb, de Mráz Ágoston Sámuel, a Fidesz-közeli Nézőpont Intézet vezetője szerint ez még nem jelent előnyt a Tisza Pártnak - írta a Telex. A politikai elemző erről a tusnádfürdői Bálványosi Szabadegyetemen beszélt péntek délelőtt, ahol magyar, lengyel és román közvélemény-kutatók vitatták meg a régió politikai trendjeit.
Az ellenzék mozgósít, de a Fidesz tartja az előnyt
Mráz szerint az ellenzéki választók jelenleg nagyobb arányban állítják, hogy elmennének szavazni, mint a kormánypárti szimpatizánsok. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy ez a helyzet már 2021 őszén is hasonló volt – mégsem vezetett kormányváltáshoz. Szerinte „valahogy a remény árusításában jobbak” az ellenzékiek.
A közvélemény-kutató arra is kitért, hogy miközben más intézetek – például a Medián, Závecz, 21 Kutatóközpont, Republikon, Idea vagy Publicus – rendre más számokat közölnek, ennek szerinte módszertani okai vannak. A Nézőpont a teljes népességre koncentrál, míg mások a biztos pártválasztókra, akik szerinte mindössze 4–4,5 millió embert tesznek ki. Ő azonban arra számít, hogy 5,5 millió ember fog részt venni a 2026-os választáson.
Fontos kiemelni, hogy a legtöbb független intézet – a teljes népesség körében is – már a Tisza Pártot méri első helyre.
Szakmai vitát sürget a kutatási eltérések miatt
Mráz bírálta a többi kutatóintézet gyakorlatát is. Szerinte 2022-ben sokan a választás napján is szoros eredményt jósoltak, miközben végül fölényes Fidesz-győzelem született. Azt állítja:
„A 2022-es választás után azt a tanulságot vonták le a baloldalon a közvélemény-kutatók, hogy nem bíztak a győzelemben a baloldali választók, ezért politikai küldetésként tekintenek a közvélemény-kutatásokra, és el akarják hitetni a baloldali választóval, hogy győzni fognak.”
Úgy véli, ideje lenne egy átfogó szakmai vitát indítani arról, hogy a 2022-es választás során miért mutattak ilyen nagy szórást az adatok. Mint fogalmazott: „Magyarországon elmaradt az a nagy vita, hogy a közvélemény-kutatók egymás előtt transzparens módon kibeszéljék a 22-es választást. Legkésőbb a 26-os választás után erre sort kell keríteni.”
Új parlamenti szereplőkre számítanak
Mráz szerint a választók 10–15 százaléka ma sem a Fideszre, sem a Tisza Pártra nem szavazna. Őket a „harmadik erő” képviselői próbálhatják megszólítani. A kutató esélyesnek tartja a Magyar Kétfarkú Kutya Pártot és a Mi Hazánkat is.
„Azt gondolom, hogy ők komoly eséllyel rendelkeznek a küszöb átlépésére, és a Mi Hazánk szintén ebbe a kategóriába tartozik” – mondta.
Mráz kitért az ukrajnai háborúra is. Szerinte a Fidesz ügyes stratégiát követett az ukrán kérdésben, és Orbán Viktor jól mérte fel Donald Trump nemzetközi hatását. Úgy látja, a régiós közhangulat azóta megváltozott, és Ukrajna EU-tagságának kérdésében újra lehetőség nyílik közép-európai együttműködésre.