Több mint 487 köbméter üzemanyag – gázolaj és benzin – szivárgott el a Mol Pécs és Százhalombatta közötti vezetékrendszeréből Gárdony térségében, derült ki a Fenntartható Fejlődés Bizottságának csütörtöki meghallgatásán. A katasztrófa részleteiről a Mol, az Energiaügyi Minisztérium, a Greenpeace és helyi civilek is beszámoltak.
A szivárgás nyomaira már 2023 szeptemberében felfigyelt a Mol, de több mint egy hónap telt el, mire leállították a vezetéket. A környezetvédelmi szervezetek szerint ezzel több száz köbméternyi szennyezés került a talajba, miközben a vállalat tudott a problémáról.
„A szennyezés nagy része, nagyjából 200 köbméter azután került a talajba, hogy a Mol már tudta, hogy valahol baj van” – mondta Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője.
Elöregedett vezeték, új diagnosztika
Kozma Szabolcs, a Mol logisztikai vezetője a bizottsági meghallgatáson elmondta: az ilyen típusú meghibásodást a cég eddigi diagnosztikai rendszerei nem tudták érzékelni, és ilyen esettel még nem találkoztak a Mol történetében. A 2000 kilométeres vezetékhálózat részeként működő, 50 éves csővezeték egy repedése okozta a szivárgást, amit csak egy GPS-szel ellátott csőgörénnyel tudtak beazonosítani.
„A kifolyt üzemanyag a laza, löszös talajban rögtön lefelé folyt, egészen 15–16 méter mélyre, ahol egy agyagos réteg megfogta azt, legalábbis ezt gondolják és remélik a szakemberek”
– mondta Kozma.
A Mol 30 méteres szakaszon kicserélte a vezetéket, 4 tonna szénhidrogént gyűjtött be, és 1600 tonna szennyezett talajt szállított el. Emellett izolációs falat épít, amely a remények szerint megakadályozza a további szennyezés terjedését. A fal a legmélyebb pontján 27 méteres lesz, miközben a talajvíz 20 méternél kezdődik.
Miért folyt mégis az üzemanyag?
A legnagyobb kérdés, hogy miért folyt tovább az üzemanyag, miután a Mol már érzékelte az eltérést a vezetékhálózatban. Komjáthi Imre (MSZP) képviselő szerint vagy nincsenek automatikus biztonsági rendszerek, vagy azokat valaki felülírta, amit ő a Mol „Csernobiljának” nevezett.
„Ez az eset a Mol Csernobilja, ahol szándékos emberi mulasztás miatt történt katasztrófa” – fogalmazott a politikus, aki korábban a Borsodchemnél foglalkozott csővezetékekkel.
A Mol válasza szerint a csövet csak úgy lehetett átvizsgálni, ha abban valamilyen folyadék áramlik, így végig kellett engedni az üzemanyagot, hogy a csőgörény működjön.
Korlátozott információáramlás
A bizottsági ülésen éles bírálat érte a kormányhivatalt, amely megtagadta az információk kiadását a helyi civileknek. Horányi Gábor, gárdonyi képviselő és az Alba Natura Civil Alapítvány elnöke elmondta:
„Miután kérdéseket tettem fel a kormányhivatalnak, a hivatal kérdésekkel válaszolt, hogy én milyen alapon jogosult arra, hogy választ kapjak.”
A civilek szerint a kormányhivatal hátráltatta a nyilvánosságot, és nélkülük a lakosság alig értesült volna az eseményekről. A tájékoztatásban kulcsszerepet játszott az Átlátszó.hu, amely a Mol belső dokumentumai alapján írt részletes tényfeltáró cikkeket.
„A civil szervezetek, nem a kormányzati szervek tették a legtöbbet azért, hogy a közvéleményt és a helyi érintetteket tájékoztassák” – hangzott el a meghallgatáson.
Az Átlátszót azonban azóta a Szuverenitásvédelmi Hivatal is vizsgálja, azt állítva, hogy a portál külföldi érdekeket képvisel. A lap ezt vitatja, és pert indított a hivatal ellen.
Mi lesz a szennyezéssel?
A Mol szerint a mikrobiológiai lebontás is segíthet a jövőben, mivel a talajban élő mikroorganizmusok „megeszik” a szénhidrogént. Ezt a folyamatot most vizsgálják. Ugyanakkor a Greenpeace figyelmeztetett:
„A Mol és a hatóságok azt mondták, jó a szennyezés úgy, ahogy van, ha fallal körbeveszik.”
A civil szervezetek ezért átláthatóbb adatközlést és szigorúbb környezetvédelmi fellépést sürgetnek.
Az eredeti cikk a Telex oldalán érhető el.