Mától újabb 6 hónapra, egészen 2025. november 14-ig meghosszabbították a háborús veszélyhelyzetet Magyarországon – derül ki a Magyar Közlönyben megjelent rendeletből. A kormány az Ukrajnában zajló fegyveres konfliktusra és annak magyarországi humanitárius és gazdasági következményeire hivatkozva döntött a különleges jogrend fenntartása mellett.
Miért hosszabbították meg a veszélyhelyzetet?
A kormány hivatalos indoklása szerint az Ukrajnában zajló háború humanitárius katasztrófát okozott a térségben, amely Magyarországot is közvetlenül érinti. A rendelet célja, hogy biztosítsa a gyors és hatékony válaszlépések lehetőségét a humanitárius és gazdasági kihívások kezelésére.
Az Országgyűlés április 11-én elfogadta azt a törvénymódosítást, amely felhatalmazta a kormányt a veszélyhelyzet meghosszabbítására. A módosítást Sulyok Tamás államfő írta alá, és keddtől hatályos.
Az alaptörvény tizenötödik módosítása értelmében a kormány rendeletalkotási jogköre veszélyhelyzetben szűkült. A jövőben csak az Országgyűlés által adott felhatalmazás alapján alkothat olyan rendeleteket, amelyek törvényi rendelkezésektől eltérnek vagy azokat felfüggesztik.
Ez a felhatalmazás két fontos elemet határoz meg:
Időbeli korlát: A rendeletalkotás legfeljebb 6 hónapig tarthat.
Szabályozási tárgykörök: A kormány csak az Országgyűlés által meghatározott területeken hozhat eltérő rendelkezéseket.
A módosítás célja, hogy világos és közérthető szabályokat biztosítson a veszélyhelyzeti jogrend működéséhez.
Orbán Viktor: „Jó lenne véget vetni a háborús pszichózisnak”
Orbán Viktor miniszterelnök április végi rádióinterjújában bírálta az európai háborús politikát, és kijelentette, hogy szerinte a kontinens országainak Donald Trump béketörekvéseit kellett volna támogatniuk.
„Most már jó lenne véget vetni a háborús pszichózisnak Európában.” – mondta a miniszterelnök.
A magyar kormány álláspontja szerint az orosz-ukrán háború folytatása helyett a béketárgyalásokra és a konfliktus diplomáciai úton történő rendezésére lenne szükség. Orbán Viktor úgy véli, hogy Brüsszel is előbb-utóbb „befordul a békés utcába”, amelyben Magyarország, Szlovákia, Amerika és a Vatikán is áll.
A veszélyhelyzet fenntartása lehetővé teszi a kormány számára, hogy rendeleti úton hozzon döntéseket a háborúval és annak gazdasági következményeivel kapcsolatban. Ez magában foglalhatja az energiabiztonság biztosítását, a humanitárius segítségnyújtást és a gazdasági válságkezelést is.
A kritikusok szerint azonban a rendeleti kormányzás növeli a végrehajtó hatalom befolyását, miközben az Országgyűlés ellenőrző szerepe csökken. Az ellenzék többször bírálta a kormányt a veszélyhelyzet fenntartása miatt, állítva, hogy ez a demokrácia korlátozását jelenti.
