Mélyen megrendítették a közösségi médiában megjelent támadások Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikust, miután a Tisza-kormány bejelentette: azonnali hatállyal felbontja az Élvonal Alapítvánnyal kötött, 261,7 milliárd forintos támogatási szerződést. A miniszterelnök emellett jellezte, hogy a kabinet visszaköveteli a szervezetnek április végéig már átutalt 22,4 milliárd forintot is. Az alapítvány kuratóriumi elnöki posztját betöltő tudós hétfőn nyílt levélben fordult Magyar Péterhez, amelyben gratulált a választási győzelméhez, egyúttal védelmébe vette az intézmény eddigi eredményeit és jövőbeli céljait.
Nem párhuzamos intézményt építenek
A kormányfő a döntést azzal indokolta, hogy az országnak nincs szüksége párhuzamos rendszerekre a tudományos életben. Krausz Ferenc levelében hangsúlyozta: egyetért azzal, hogy egymást erősítő megoldások kellenek, de visszautasította, hogy az Élvonal felesleges párhuzamosságot jelentene. A fizikus szerint a tavaly novemberben közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványként (kekva) létrehozott szervezet egy nemzetközi szinten is egyedülálló, teljesen új struktúrát honosít meg Magyarországon, amely a csúcskutatást és a középiskolai tehetséggondozást ötvözi egy fedél alatt.
A Nobel-díjas kutató kiemelte, hogy a hazai tudományos ökoszisztéma az elmúlt évtizedekben a megfelelő feltételek és a hosszú távú kiszámíthatóság hiánya miatt egyetlen külföldön alkotó, iskolateremtő magyar tudóst sem tudott tartósan hazahívni. Ezzel szemben az Élvonal néhány hónapos működése alatt már sikeresen megnyerte a Svájcban dolgozó, világhírű Roska Botond professzort, és több más nemzetközi elismertségű kutatóval is előrehaladott tárgyalásokat folytat.
Világelső orvosi kutatások forognak kockán
A nyílt levélből az is kiderül, hogy az alapítvány keretei között működik 2026 májusa óta a Center for Molecular Fingerprinting (CMF) is. Ez a kutatóközpont a jövő megelőző orvoslásának alapjait fekteti le egy egyszerű vérvizsgálaton alapuló eljárással, amely képes a rák, valamint a szív- és érrendszeri betegségek korai felismerésére.
Krausz Ferenc felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar vezetésű projekt eredményei annyira ígéretesek, hogy a müncheni Ludwig-Maximilians-Universität és a University of Hong Kong már háromoldalú szerződésben kötelezte magát a klinikai vizsgálatok megindítására. A program mögé emellett olyan nemzetközi nagyságok álltak be, mint a Stanford Egyetem professzora, Steven Chu egykori amerikai energiaügyi miniszter, valamint további három Nobel-díjas és egy Abel-díjas tudós.
Átvilágítást kérnek és partnerek a reformokban
A fizikus kitért a pénzügyi háttérre is: a 25 tudásközpontot és országos hálózatot megcélzó program összköltsége a német Max-Planck-Társaság éves büdzséjének mintegy 5 százaléka, ami arányaiban pontosan megfelel a magyar és a német GDP különbségének. A professzor szerint ha Magyarország a tudásalapú társadalom irányába akar elmozdulni, ez a ráfordítás elkerülhetetlen mérce.
A levél végén Krausz Ferenc jelezte: a kuratórium teljes mértékben egyetért azzal, hogy a közpénzek felhasználásának ellenőrizhetőnek kell lennie, ezért hivatalosan is kérte a szervezet teljes körű átvilágítását. Hozzátette, nyitottak az új kormány javaslataira egy olyan működési forma kialakítására, amely egyszerre garantálja az átlátható állami kontrollt és a tudományos szabadságot. A tudós leszögezte: a megrendítő politikai támadások ellenére sem adja fel a munkát, mert a környezetéből kapott tömeges megerősítések arra kötelezik, hogy hátralévő életét a magyar tehetségek hazahívásának szentelje.
