A hantavírus valós és komoly fertőzés, ám a jelenlegi járványügyi helyzet alacsony lakossági kockázatot jelent, így Magyarországot nem fenyegeti közvetlen veszély – közölte Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a közösségi oldalán. A tárcavezető azután reagált a helyzetre, hogy a sajtóban több hír is megjelent egy Arad megyei megbetegedésről. A miniszter kiemelte: nincs tudomás hazai fertőzöttről, és arról sem, hogy magyar állampolgár kapcsolatba lépett volna a járványban érintett személyekkel.
Nem terjed emberről emberre
A miniszter tisztázta, hogy a hantavírusok döntő többsége nem képes emberről emberre terjedni. A megbetegedést általában a fertőzött rágcsálók vizeletével, ürülékével vagy nyálával szennyezett por belélegzése okozza.
Magyarországon a statisztikák szerint rendkívül ritkák az ilyen esetek: 2015 és 2024 között évente mindössze 2–16 fertőzést regisztráltak. Hazánkban elsősorban az európai vírustípusok, a Puumala és a Dobrava-Belgrade fordulnak elő, míg a jóval veszélyesebb, 30–50 százalékos halálozási aránnyal járó újvilági törzsek – mint az Andok-vírus – természetes környezetben nincsenek jelen itthon. A Magyarországon azonosított esetek jellemzően enyhébb vagy középsúlyos, vesét érintő panaszokat okoznak.
Kizárható a világjárvány
„Ez nem Covid 2.0” – fogalmazott bejegyzésében Hegedűs Zsolt. A miniszter rávilágított, hogy míg a koronavírus cseppfertőzéssel vagy légúti aeroszollal rendkívül gyorsan és akár tünetmentesen is átadható, a hantavírus alapvetően állatról emberre terjed. Még a ritka, emberi kontaktus útján is fertőző Andok-vírushoz is szoros érintkezés szükséges. A teljesen eltérő járványdinamika miatt a tudomány jelenlegi állása szerint rendkívül valószínűtlen egy újabb világjárvány kialakulása.
Bár nemzetközileg elfogadott, széles körben alkalmazott vakcina egyelőre nem áll rendelkezésre, a tárcavezető szerint nincs is olyan helyzet, amely tömeges oltási programot vagy széles körű közösségi terjedést vetítene előre.
Nedves takarítással előzhető meg a baj
A védekezés alapja a rágcsálók távoltartása és a biztonságos higiénia. A megelőzés érdekében fontos az élelmiszerek zárt tárolása, a nyílások lezárása, a zárt helyiségek szellőztetése, valamint a rágcsálóürülékkel szennyezett por felkavarásának elkerülése. A miniszter nyomatékosította: a rágcsálók nyomait szigorúan tilos szárazon söpörni vagy porszívózni, mert ez növeli a vírus belélegzésének kockázatát; helyette első lépésben mindig nedves, fertőtlenítős tisztítást kell alkalmazni.
Ha valaki rágcsálókkal szennyezett környezetben járt, és ezt követően láz, erős levertség, izom- és fejfájás, hányinger vagy hasi panaszok jelentkeznek nála, haladéktalanul háziorvoshoz kell fordulnia, jelezve a lehetséges rágcsálóexpozíciót.
A megbetegedési hullám hátterében egyébként az a holland óceánjáró áll, amely március elején indult el az argentin Ushuaia kikötőjéből. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tájékoztatása szerint az Atlanti-óceánon hajózó Hondius fedélzetén több megerősített és gyanús esetet találtak: három utas – egy holland házaspár és egy német állampolgár – életét vesztette, több embert pedig jelenleg is ápolnak.
