Manapság roppant egyszerűvé tették a világot, és abban Magyarországot a kormánypártok a június 9-ei választások előtt.
Mindenhonnan ömlik ránk, miszerint itt most vagy háború, vagy béke lesz, a gonoszok háborút akarnak, a jók békét. Azt most talán hagyjuk, hogy mennyi mindennek az igazságtartama, hiszen magyar katonákat maximum a polgárháború dúlta afrikai Csádban érheti utol a háború.
Ám amellett már nem mehetünk el szó nélkül, hogy ebbe az uszításba egyre inkább bele akarják, sőt, már bele is vonták a magukat a béke felkent apostolainak tartó politikusok. Immár rezzenéstelen arccal tetetik ki uszító plakátjaikat iskolák vagy óvodák mellé, majd amikor valahol erőre kap a normális ész, és eltűntetik gyermekeink közeléből ezt a fertőt, akkor a plakátokat eltűntető, saját párttársaikat nevezik beszarinak a hatalom jelenlegi korifeusai – fogalmazott az egyik elemzésében a Telex.
„HÁBORÚ” vagy „BÉKE” – ezt nyomják minden magyar ember, köztük minden magyar gyerek képébe a kormány plakátjai. De mi van akkor, amikor a gyerekek nem csak passzív szemlélői, de aktív kihangosítói is a kormány háborús propagandájának?
Szomorú szívvel láttuk és látjuk, hogy mindebbe a magyar kultúra egyik bölcsője, a Nemzeti Színház is aktív szerepet vállal. Előbb a Bánk bán című drámában egy négyévesforma kislány testesítette meg, milyen aljasságokra tanítják a szoknyát viselő nyugati férfiak a szegény magyar gyerekeket. Majd ugyancsak a nemzetisek előadásában – „véletlenül” mindkettőt Vidnyánszky Attila rendezte – a múlt szombati Békemenet margitszigeti „záróképében” kisgyermekeket állítottak színpadra rengeteg „no war” feliratú magyar zászlót lengető ember elé, ahol azt kiabáltatták velük, hogy „nem akarunk háborút”.
Ráadásul, ha valamelyik szülő nem tudná, mi az elvárás az igazi magyar gyerekkel kapcsolatban, a Margitszigeten erre is magyarázatot kaptak az erre fogékonyak.
A békepárti verstöredékek győzedelmeskedtek, a békepárti magyar politikus Babits „Áldás a magyarra” című versét szabadon hasznosítva összegzi, hogy mi a magyar feladata:
„Erős igazsággal az erőszak ellen: így élj, s nem kell félned, veled már az Isten”.
A magyar férfi ledobja a fegyvert, a kislánya széttépi a behívólevelét, a felesége meg összetöri a puskát – illetve törné, de akkor a kislány rászól:
„Édesanyám, azt ne! Az kell, hogy ha a hazát kell megvédeni!”.
Odáig züllöttek a kormánypárti politikacsinálók, hogy azonnal és gátlástalanul nekimennek azoknak, akik kritizálják és jogellenesnek tartják az iskolák és óvodák – egyébként a jogszabályok által is tiltott – környékére kihelyezett a háborúellenes plakátokat.
Menczer Tamás a Facebook-oldalán tett közzé egy másfél perces videót, amiben nekiment azoknak, akik azt követelik, hogy állítsák le az ilyen, gyermekeink fejlődését veszélyeztető kampányt.
"A háborúellenes kampány megszüntetését követelik, mert szerintük az árt a gyerekeknek. Ezzel szemben az igazság az, hogy nem a kampány árt a gyerekeknek, hanem az atomháború. Magyarországnak béke kell" – fogalmazott videójában Menczer Tamás.
Gondoljuk el, mit kell(ett) ahhoz tenni, hogy már a Nemzeti Választási Bizottság is fellépjen a gyermekek gátlástalan felhasználása ellen. Az NVB május 24-i határozata szerint Mészárosné Hegyi Gyöngyi Éva, a FIDESZ-KDNP polgármesterjelöltje, megsértette a választási eljárásról szóló törvény több pontját, amikor 2024. május 15-én Sukorón, a Fiatalok Háza átadó ünnepségén iskolás gyermekeket kampányeszközként használt fel. Az NVB eltiltotta Sukoró kormánypárti vezetőjét a további jogsértéstől - közölte a 24.hu.
Persze, mindezt a BÉKE jegyében…
Igen, mondjuk ki nyíltan, a háborúban senkivel sem álló Magyarországnak béke kell, olyan béke, ahol a gyermekeinket nem használják fel unos-untalan politikai célok elérésére, olyan béke, amikor a Győzike-félék nem befolyásolhatják nyilvánvaló hazugságaikkal a gyermekeken keresztül a szülők voksolását.
Olyan béke kell, ami elhozza a társadalom számára a megbékélést, amihez sunyi módon nem használják fel gyermekeinket.
