Gyima Beljis az üres parki amfiteátrumban állt narancssárga pulcsijában és koszos fehér tornacipőjében. November óta van a grúziai Tbilisziben, ahova Szentpétervárról menekült. Nyíltan ellenezte az ukrajnai háborút, de Oroszországon kívüli kilátásai – nem volt sok pénze, és nem beszél oroszul kívül – csekélyek voltak.
„Ironikus… Olyan helyről, ahol nem éreztem magam otthon, egy olyan helyre mentem, ahol nem fogadnak szívesen” – mondta a The Guardian riporterének Beljis.
Amikor az orosz elnök, Vlagyimir Putyin szeptember végén általános mozgósítást hirdetett, Beljisnek, nem volt más választása, mint elhagyni az országot, különben megkockáztatja, hogy besorozzák egy általa nem támogatott hadseregbe, és harcoljon egy általa nem támogatott, igazságtalannak tartott háborúban. Grúzia logikus célpont volt: azon kevés országok egyike volt, amelyek határa nyitva maradt a repülőjegyet megvenni nem tudó oroszok előtt.
Putyint a gonosz megtestesítőjének tartják szerte Grúziában Fotó: The Guardian
Beljis is az orosz emigránsok azon tömegének a tagja, akik a háború kezdete óta telepedtek le Grúziában – főként az 1,2 millió lakosú Tbilisziben. Bár a statisztikák pontatlanok, a kormányzati adatok azt mutatják, hogy 2022 októberéig több mint 110 000 orosz érkezett Grúziába a háború kezdete óta. Ugyanez a jelentés megállapította, hogy az invázió kezdete óta több mint 25 000 ukrán költözött át oda.
A magukat saját kormányuk áldozatainak tekintő oroszok tízezrei menekülnek éppen Grúziába akkor, amikor a grúzok az ukrajnai háborúért kollektív felelősséget hárítanak minden oroszra. A tömeges migráció feldúlta Grúziát, és göcsörtös erkölcsi kérdésekkel szembesítette: ki számít áldozatnak? Milyen felelősséget vállalnak az állampolgárok nemzeteik tetteiért?
Miután 2022 februárjában megkezdődött Ukrajna teljes körű inváziója, gyorsan felbukkantak a graffitik Tbiliszi környékén, különösen annak vonzó történelmi központjában. „FUCK RUSSIA” és „FUCK PUTIN”. Az orosz menekültek önálló emigráns negyedekben telepedtek le, és nem tudtak 50 métert sétálni anélkül, hogy ne látták volna a „Russia terrorista állam” vagy a már 1956-ban Magyarországon is legendává vált „Ruszkik haza” feliratot.
Gyorsan felbukkantak a graffitik Tbiliszi környékén, különösen annak vonzó történelmi központjában Fotó: The Guardian
Ukrajna inváziója mély érzelmeket váltott ki a grúzokban, ugyanis attól félnek, hogy Oroszország hamarosan megint Grúziára támad, amelyet korábban, az ötnapos háború alatt egyszer már 2008-ban megszállt. Úgy vélekednek, ha Oroszország nyeri a háborút Ukrajnában, a Kreml felbátorodik, és visszajön Grúziába, hogy befejezze a 2008-ban megkezdett munkát. Ha veszít, akkor a kicsi és gyenge Grúzia könnyű vigaszdíj lehet Moszkva számára.
Az aggódó állampolgárok petíciót terjesztettek a parlament elé, hogy az oroszok számára vezessék be a vízumrendszer. Azzal érveltek, hogy a Tbiliszibe menekülő oroszok fenyegetést jelentenek a grúzokra, mert Putyin itteni jelenlétüket ürügyül használhatja fel arra, hogy „felszabadítsa őket”.
