Az Európai Unió külügyminiszterei hétfőn újabb szankciókat fogadtak el, amelyek célja az úgynevezett orosz árnyékflotta és az azt működtető szereplők elleni fellépés -írja az Infostart. A flotta lehetővé teszi Oroszország számára, hogy megkerülje az Ukrajna elleni háború miatt korábban bevezetett uniós büntetőintézkedéseket.
Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikáért felelős főképviselője, Brüsszelben a külügyminiszteri tanácskozás előtt hangsúlyozta, hogy az intézkedések nemcsak 40 további hajót, hanem a működtetésükben részt vevő szereplőket is érintik, azzal a céllal, hogy megfosszák Oroszországot a háború finanszírozásához szükséges forrásoktól. Kiemelte, hogy az EU elérte a kétmillió lőszer leszállítására vonatkozó kezdeményezést, ami kulcsfontosságú Ukrajna védekezőképességének fenntartásához.
Ukrajna biztonsága és a transzatlanti érdekek
Kallas rámutatott: Ukrajna biztonsága nemcsak európai, hanem transzatlanti érdek is. Hangsúlyozta, hogy a NATO-hoz az elmúlt években csatlakozó országok – például Svédország, Finnország és a balti államok – éppen az orosz fenyegetés elkerülése miatt keresték a szövetség védelmét. Kallas figyelmeztetett: ha Ukrajna nem kap megfelelő védelmet, más régiók is veszélybe kerülhetnek.
A főképviselő beszélt az Ukrajna finanszírozását szolgáló jóvátételi hitelről, amely Oroszország befagyasztott vagyonán alapulna. Kiemelte, hogy a csütörtökön kezdődő EU-csúcson a tagállamok vezetői megvitatják a lehetőségeket, és a döntés addig nem zárulhat le, amíg nem születik meg Ukrajna finanszírozásáról.
„Ez a jóvátételi hitel, és ezen dolgozunk. Még nem tartunk ott, és egyre nehezebb, de végezzük a munkát” – tette hozzá Kallas, hozzátéve, hogy a konstrukció nem az európai adófizetőket terhelné, és világos üzenetet küldene arról, hogy az agressziónak következményei vannak.
A szankciók részletei
Az új intézkedések keretében az uniós tagállamok kilenc, az árnyékflottát támogató személyt és szervezetet vettek fel a szankciós listára. Emellett tizenkét magánszemélyt és két szervezetet sújtanak korlátozó intézkedésekkel, mivel ezek az EU és partnerei ellen irányuló dezinformációs és kibertámadásokban vettek részt.
Kallas hangsúlyozta, hogy az EU célja a tartós tűzszünetet és fenntartható békét eredményező megállapodás elérése, ugyanakkor leszögezte: az agresszor megbékítése nem vezet békéhez. A történelmi tapasztalatok szerint az agresszió jutalmazása újabb agresszióhoz vezet, ezért elengedhetetlen az elszámoltathatóság és az Oroszországra nehezedő nyomás fenntartása.
