Kívül roppanós, belül húsos és krémes isteni finom. Mi az? A berner virsli, ami a legtöbb grillparty közkedvelt kedvence. Lehet, hogy a virsliről a legtöbben a szilveszterre asszociálnak, elvégre az újévköszöntő menü egyik elengedhetetlen hozzávalója, de ennek az ételnek nemcsak az év végén, hanem tavasszal/nyáron is szezonja van, amikor grillpartikat tartunk.
A virsli szó, ahogy maga az étel is, Németországból ered. A német Wurst szó kicsinyített alakja a würstl vagy virstl, ez utóbbi szót magyarosítottuk idehaza. Bár a virsli Magyarországon a 17. században kezdett elterjedni, a „virsli őse”, a Frankfurter Würstchen ennél sokkal nagyobb múltra tekint vissza: frankfurti virslit már az 1200-as évek végén is ettek.
Az étel csakis sertéshúsból készülhetett, amit birkabélbe töltöttek és megfüstöltek. Régebben pergamenpapírban, fadobozban tárolták. A Frankfurter Würstchen nem összekeverendő a jóval később, Bécsből elterjedt frankfurterrel, ami például abban is eltért a korábbi, frankfurti változattól, hogy vegyítve, sertés- és marhahúsból is készül.
A berner virsli nem Bern városából származik, hanem Ausztriából, Zell am See környékéről, ahol 1950-ben, ahol egy helyi szakács, Erich Berner – innen a név – tekerte baconbe a sajtos virsliket, amik hihetetlenül hamar népszerűvé váltak. Az éttermében rendszeres fogyasztó férfikórus tagjai a berner virslik mellé általában fehér kenyeret és pusztasalátát ettek, amiben paprikaszeletek, zeller, sárgarépa, hagyma és ecetes uborka is volt.
De persze nem ez az egyetlen tálalási módja a virslinek, ami a grillezések alkalmával is kiváló választás. A húst elég hat-hét percig grillezni, ami közben a bacon nem fog leválni a virsliről, így semmi másra nem is lesz a házigazdának gondja, csak hogy a grillről a tányérokra szedje az ellenállhatatlan berner virsliket.
