Az energia veszélyhelyzet bejelentésének hírére még maga az Európai Unió is felfigyelt, ugyanis a tagállamok közötti megállapodás értelmében a szomszédos tagországok kisegítik a veszélybe került tagot, amennyiben az ellátáshoz ez valóban szükséges. Ráadásul azt is bejelentették, hogy az éves gázfogyasztást 15 százalékkal csökkentik a tagállamok.
Ugyanakkor uniós szakértők szerint a energia veszélyhelyzet fogalmának nem felel meg a jelenlegi helyzet – hiába jelentette mindezt be a magyar kormány –, hiszen vannak tartalékaink, az áram és gázellátás biztosítottnak tűnik. A lakosság számára érzékelhető változások bejelentését mégis drasztikusnak és elkésettnek érzik az emberek.
De mégis mi történt, miért háborog most mindenki, hogy augusztustól mekkora emelkedés lesz az energiaszámlákban. Pedig ez nem annyira tragikus, ugyanis az éveken át kapott számlákon egyértelműen félrevezetők voltak a narancssárgával kiemelt részen szereplő "rezsicsökkentés" összegei, ugyanis a valós csökkentés összege valójában teljesen mást mutatott volna.
A homokszem ott került a gépezetbe, hogy a 2013 óta érvényben lévő rezsicsökkentés az akkori árhoz képest mutatta ki a csökkentést. Holott több esetben, egészen 2021 nyaráig, a világpiaci ár kevesebb volt, mint amennyiért „rezsicsökkentetten” adta azt az embereknek a kormány.
„Ugyanis csak a tavalyi esztendő második felében indult el a gáz világpiaci árának meredek emelkedése, ami a rezsicsökkentés értesítő félrevezető tartalma miatt nem volt érzékelhető az átlag fogyasztó számára” – állította Szilber Szilvia.
A társasház szakértő szerint ráadásul akkor még nem tudtuk, hogy háború lesz, de a 15 évre megkötött orosz gáz vásárlási szerződés ténye azzal nyugtatja a fogyasztókat, hogy biztosított az ellátás.
„A laikus fogyasztó a hétköznapokban olyan szerződésekkel találkozik, ami nem csak a vásárlót kötelezi fizetésre, hanem a szolgáltatót is adott áron való szolgáltatásra. Ilyen pl. egy internet előfizetés két éves hűségidővel, vagy lakásbérlet minimum egy éves szerződéssel, havi fix áron, majd inflációt követő emeléssel. A mi gáz vásárlási szerződésünk azonban valamiért nem rögzíti az árat és az emelés maximális mértékét, hanem az az aktuális piaci ártól és szolgáltatói döntéstől függ. Tehát van, de nem biztosít kiszámítható áron szolgáltatást, így haszna megkérdőjelezhető számunkra” – jelentette ki a szakember.
Szilber Szilvia úgy véli, a háztartási fogyasztás a legtöbb családnál túl nagy mértékben várhatóan nem csökkenthető, hiszen a legtöbb családban annyi fogyott, amennyi szükséges és elégséges. A családok túlnyomó részéről elmondható, hogy bevételi helyzetükhöz igazított életszínvonaluknak megfelelően fogyasztottak, aminek kényszerű mérséklése az életszínvonal csökkenését fogja eredményezni.
Sokan vették fel a CSOK, Babaváró es egyéb támogatásokat, hogy a családalapítást már nagyobb életteret biztosító otthonban kezdhessék vagy folytathassák. Nyilván nem azért vásároltak a kis belvárosi garzon helyett 3 szobás házat az agglomerációban, hogy annak egy szobáját fűtve lakjon ugyanakkora területen a már gyarapodott család, mintha a garzonban maradtak volna - csak most már autót is fenn kell tartani, és ingázni kell a munkahelyre.
Természetesen a szigetelés és a gázkészülékek karbantartása, energia tudatos fogyasztás fontos, de a lakosság nem tudja magát gazdagra spórolni, miközben a távhő szolgáltatás államilag fenntartott gépezete fűti az utcát a korszerűtlen egy csöves társasházi fűtési rendszerekkel. Műszaki megoldás már régóta lenne, azonban a távhő rendszer energia fogyasztása és az általa generált hatalmas bevételek csökkentése nem volt eddig cél.
A szakértő elmondta, egyértelmű az ok, hogy miért hoz több, nagyon népszerűtlen döntést a kormány. A valódi cél az államháztartási hiány pótlása, hogy a kiürült pénztárca valahogy újra megteljen, azaz ne menjen csődbe az ország. Nem véletlen, hogy az azonnali kézpénzhiány miatt 500 millió köbméter gázt adott el a kormány Szerbiának – Belgrád kp-ben fizet –, miközben hatalmas hitelt felvéve vásárol be az állam 700 millió köbméter gázt az oroszoktól, hogy a kiesett mennyiséget valahogy pótolja.
Nem véletlenül nem nyúl az általános forgalmi adó kulcsához – a 27 százalék a világ negyedik legmagasabb ÁFA-kulcsa –, illetve a hatósági ársapkával mesterségesen 480 forinton tartott literenkénti üzemanyagárak jövedéki adójához a kormány. Noha ezek csökkentésével segítene az embereken, ám a toldozott-foldozott államkasszán viszont nem.
