Sokan osztják meg az interneten azt az állítást, hogy évente akad néhány pillanat, amikor a bolygó szinte teljes népessége ugyanabban a percben napsütésben fürdik. A IFLScience szerint bár első hallásra kitalációnak tűnhet, a csillagászati és népességi számítások valójában alátámasztják a jelenséget.
Nem a napfordulóhoz kötődik
Sokan azt feltételeznék, hogy a jelenség a nyári napfordulóhoz kapcsolódik, amikor az északi féltekén a legmagasabban jár a Nap és leghosszabb a nappal. A valóságban azonban a pontos pillanat idén július 8-ára, magyar idő szerint délután egy órára esett.
Aki most maradt le róla, nem kell csalódnia: a számítások szerint másnap, július 9-én ugyanabban az időpontban megismétlődik az együttállás. Ilyenkor a világ népességéből csak egy elenyésző hányad, elsősorban Ausztrália, Új-Zéland, illetve Délkelet-Ázsia és az Antarktisz gyéren lakott térségei maradnak teljes sötétségben.
A szárazföldek elhelyezkedése a magyarázat
A jelenség hátterében az áll, hogy a szárazföldek és a népesség rendkívül egyenlőtlenül oszlanak el a bolygón. A szárazföldi területek mintegy 68 százaléka az északi féltekén helyezkedik el, és a kedvezőbb éghajlati, mezőgazdasági adottságok miatt az emberiség körülbelül 90 százaléka is itt telepedett le. Amikor július elején ez a félteke fordul a Nap felé, a globális lakosság döntő többsége egyszerre kerül nappali fénybe.
A szürkület is beleszámít
A 99 százalékos arány úgy jön ki, hogy a kutatók a közvetett fényt, vagyis a szürkületet is beleszámolják. Ez azt jelenti, hogy egy részük nem közvetlen napsütést tapasztal, hanem alkonyt vagy hajnalt, amikor a Nap korongja épp a horizont közelében van, de fénye még átjárja az eget. A lakosság további mintegy 3 százaléka az úgynevezett csillagászati szürkületben van ilyenkor, ami akkor áll fenn, amikor a Nap 12–18 fokkal a látóhatár alatt tartózkodik.
„Az év körülbelül 60 napján, mindössze néhány percre, de szinte minden ember kap fényt a rendszerünk központi csillagjából.”
IFLScience
Nem egyszeri alkalom, hanem visszatérő esemény
Bár a hír kapcsán sokan kizárólag a július 8-i dátumot emlegetik, a kutatók megállapítása szerint ez a globális együttállás valójában rendszeresen bekövetkezik május 18. és július közepe között. A pontos nap változó, az időpont azonban mindig magyar idő szerint délután egy órára esik – ez a mintázat a Föld tengelyferdesége és a szárazföldek jelenlegi eloszlása miatt évről évre visszatér.
