Életének 85. évében elhunyt Mezey György, a magyar labdarúgás egyik legmeghatározóbb alakja, az MLSZ Életműdíjasa, aki 35 mérkőzésen irányította a magyar válogatottat, és akinek vezetésével a nemzeti csapat 1986-ban kijutott a mexikói világbajnokságra – közölte a Magyar Labdarúgó Szövetség.
Mezey György 1941. szeptember 7-én született a vajdasági Topolyán, majd a család Mezőberényen és Rákoskeresztúron keresztül Rákosligeten telepedett le. Pályafutását a Rákosligeti AC-ben kezdte 1954-ben, később többek között az MTK-ban és a Budafoki MTE-ben is játszott, mielőtt 1971-ben edzői pályára lépett. Az élvonalban a Bp. Spartacus és az MTK-VM edzőjeként dolgozott, utóbbi klubbal 1977-ben bronzérmet szerzett.
Edzőként világhírűvé vált
A Magyar Labdarúgó Szövetségnél előbb Mészöly Kálmán segítőjeként, majd az olimpiai válogatott, később pedig az A-válogatott szövetségi kapitányaként dolgozott. Az ő irányítása alatt a magyar válogatott legyőzte az NSZK-t, Walest és Brazíliát, és magabiztosan kvalifikálta magát az 1986-os világbajnokságra.
A mexikói szereplés kudarca után Mezey külföldön, Kuvaitban dolgozott, majd hazatérése után a Kispest-Honvéddal bajnoki címet nyert az 1990–91-es idényben. Később több klubnál is edzőként, illetve szakmai vezetőként dolgozott, köztük a BVSC-nél, Vasasnál, Újpestnél és a Videotonnál.
A Videotonnal 2011-ben megszerezte a klub történetének első bajnoki címét, amellyel végleg beírta nevét a magyar futball történetébe.
Tanár, szakember, példakép
Mezey nemcsak edzőként, hanem sporttudományos szakemberként is elismert volt: a neveléstudomány kandidátusa, számos szakkönyv és tanulmány szerzője volt, és éveken át vezette a magyar edzőképzést. A FIFA és az UEFA szakmai bizottságaiban is dolgozott.
A 2020-as Év Sportolója Gálán az MLSZ Életműdíjával tüntették ki. A szövetség közlése szerint Mezey Györgyöt saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek.
A magyar futball közössége egy korszakos edzőt, tanárt és példaképet veszített el.
