2026. 04. 26.

365.50 Ft

312.07 Ft

Támogatás

Kiemelt kategóriák

Belföld
Gazdaság
Külföld
Kultúra
Sport
Tech
Életmód
Autó

További kategóriák

Szórakozás
Kultúra

Öttonnás II. Ramszesz-szobrot tártak fel a Nílus-deltában

Öttonnás II. Ramszesz-szobrot tártak fel a Nílus-deltában
Darvas Márton
2026. 04. 26.
Fotó: Egyptian Ministry of Tourism and Antiquities Facebook

Régészek egy hatalmas, II. Ramszeszt ábrázoló szobortöredéket találtak Egyiptomban. A lelet rávilágít az ókori szoborszállítási és újrahasznosítási szokásokra.

Hirdetés

Rendkívüli régészeti felfedezésről számolt be az Arkeonews: egy hatalmas, II. Ramszeszt ábrázoló szobrot találtak az egyiptomi Tel Faraoun lelőhelyen. A Nílus-deltájában végzett kutatások során előkerült műalkotás még töredékes állapotában is tekintélyt parancsoló méretekkel rendelkezik.

Öttonnás óriás a föld alatt

A szobor alsó része, a lábak és a talapzat egyelőre nem került elő, ám a megmaradt felső rész tömege így is 5-6 tonna közé tehető. A 2,2 méter magas töredék állapota ugyan nem kifogástalan, de a stilisztikai jegyek alapján a szakértők egyértelműen az ókori Egyiptom egyik legbefolyásosabb uralkodójaként azonosították a figurát.

Dr. Hisham Lithi, a Régészeti Főtanács főtitkára szerint a lelet nem csupán esztétikai értékkel bír: fontos bizonyítékot szolgáltat a deltavidék vallási életéről és a fáraókultusz helyi jelenlétéről. A felfedezés emellett technológiai kérdésekre is választ ad, igazolva, hogy az ókori egyiptomiak képesek voltak hatalmas monolitokat nagy távolságokra szállítani.

Újrahasznosított uralkodói kultusz

A vizsgálatok egyik legérdekesebb megállapítása, hogy a szobor eredetileg nem Tel Faraounban készült. A kutatók feltételezése szerint a műalkotás Pi-Ramesszéből, II. Ramszesz egykori fővárosából származik. Onnan szállíthatták át később, hogy egy helyi templomban vallási célból újra felhasználják.

Ez a fajta „újrahasznosítás” bevett gyakorlat volt az ókori egyiptomi kultúrában. A királyi emlékművek áttelepítése egyszerre volt praktikus döntés és szimbolikus gesztus, amely fenntartotta a kapcsolatot a távoli királyi központok és a helyi vallási közösségek között.

Egy nagyobb szoborcsoport része lehetett

Mohamed Abdel-Badii, az Egyiptomi Régészeti Osztály vezetője rámutatott: a lelet valószínűleg egy úgynevezett triád része volt. Ezek a szoborkompozíciók általában az uralkodót ábrázolták két istenség társaságában, ezzel is hangsúlyozva a fáraó isteni oltalmát és legitimációját.

A műtárgyat a felfedezést követően azonnal a San El-Hagar-i raktárba szállították. Itt nemzetközi restaurátori szabványok mellett kezdik meg a részletes vizsgálatokat. A szakemberek a kőanyag és a faragási technikák elemzésével próbálják meg pontosan meghatározni a szobor korát és eredeti felállításának körülményeit.

További cikkek