2025. 12. 20.

386.80 Ft

330.26 Ft

Támogatás

Kiemelt kategóriák

Belföld
Gazdaság
Külföld
Kultúra
Sport
Tech
Életmód
Autó

További kategóriák

Szórakozás
Kultúra

Miért kell csókolózni a fagyöngy alatt? Ez áll a hagyomány mögött

Miért kell csókolózni a fagyöngy alatt? Ez áll a hagyomány mögött
10perc.hu
2025. 12. 20.
Fotó: Illusztráció

A fagyöngy alatti csók eredete ősi hiedelmekhez és mítoszokhoz kötődik, jelentése jóval több volt egy karácsonyi játéknál.

A karácsonyi időszak egyik legismertebb, ma már játékosnak tűnő hagyománya a fagyöngy alatti csók, amelynek eredete jóval mélyebbre nyúlik, mint ahogy azt sokan gondolnák. A szokás mögött ősi hiedelmek, mitológiai történetek és társadalmi szabályok álltak, amelyek egykor egészen komoly jelentőséggel bírtak - közölte a Femina.

Egy különleges növény tisztelete

A fehér fagyöngy biológiai értelemben félélősködő növény: ugyan fotoszintetizál, de a vizet és az ásványi anyagokat a gazdanövényből nyeri. Emiatt sokan károsnak tartják, különösen akkor, ha elszaporodik. Ugyanakkor régóta ismert gyógyhatásairól is: hatóanyagait a népi gyógyászatban és a modern orvoslásban egyaránt alkalmazzák, többek között keringési problémák enyhítésére, sőt az onkológiában is.

A fagyöngy azonban nemcsak gyógyító növényként vált fontossá. Már az ókorban és az ősi kultúrákban is különleges erőt tulajdonítottak neki, főként azért, mert a fák ágai között él, látszólag a földhöz és az éghez sem kapcsolódva. Ez a „köztes lét” tette misztikussá, különösen a téli napforduló idején, amikor később a karácsonyi hagyományokba is beépült.

Mítoszok, istenek és megbékélés

A fagyöngy több nép mitológiájában is kiemelt szerepet kapott. A germán hagyományban a nap sugarainak őrzőjeként tisztelték, míg a kelták és a druidák a halhatatlanság és a túlvilág közvetítőjének tekintették. A druidák szent növényként kezelték: a napéjegyenlőség idején aranysarlóval vágták le, és gyógyításra, jóslásra használták.

A legismertebb történet a skandináv mitológiából származik. Baldur, a fény és a tisztaság istene halálát egy fagyöngyből készült fegyver okozta, miután anyja, Frigg minden mástól esküt kért, hogy nem ártanak fiának – a fagyöngyről azonban megfeledkezett. A mítosz egyes változatai szerint Frigg könnyei fehér bogyókká változtak, majd a fájdalmát feloldva a fagyöngyöt a szeretet és a megbékélés jelképévé tette, megátkozva helyett inkább megáldotta.

Hogyan lett a csók kötelező?

A fagyöngy alatti csók szokása ebből a megbékélést jelképező jelentésből nőtt ki. A régi hiedelmek szerint tilos volt viszálykodni a növény alatt, sőt, az istenek büntetésétől tartottak azok, akik megszegték ezt. Nem volt ritka, hogy ellenségek is békét kötöttek alatta, később pedig a férfi és nő közötti közeledés szimbólumává vált.

A pogány hagyományt a keresztény kultúra is átvette: a fagyöngy megjelent az otthonokban és templomokban is. Maga a csók azonban a 18–19. században vált igazán elterjedtté, először Angliában, majd Észak-Amerikában, amit korabeli irodalmi és képzőművészeti alkotások is megerősítenek.

A hagyomány szerint a fagyöngy alatt álló nőt szabad volt megcsókolni, a visszautasítás pedig balszerencsét hozott. Egyes vidékeken minden csók után le kellett szakítani egy bogyót, és amikor elfogytak, a csók tilossá vált. A babona úgy tartotta, hogy az így váltott csók örök köteléket, házassági szándékot, gyermekáldást, szerencsét és védelmet jelentett. Ha pedig egy lány úgy állt a fagyöngy alatt, hogy senki nem csókolta meg, azt rossz jelnek tekintették a következő évre nézve.

Ma mindez már inkább kedves karácsonyi játék, de a hagyomány mögött álló történetek jól mutatják, hogy a fagyöngy alatti csók egykor komoly üzenetet hordozott, és nem volt olyan ártatlan, mint amilyennek ma tűnik.

További cikkek