Magyarországon a családok ezen a napon díszítik fel a karácsonyfát, gyűlnek össze az ünnepi vacsorára és ajándékozzák meg egymást. A nap különlegessége, hogy az adventi időszak lezárását és a karácsony kezdetét is jelképezi, egyben a várakozás csúcspontja - írta a Karácsony Magazin.
Hagyományos ételek szentestén
A magyar családok szentestén hagyományosan böjtölnek, és este egy ünnepi vacsorával ülnek össze. A böjtös vacsora klasszikus elemei közé tartozik az alma, a dió, a méz és a fokhagyma, valamint az egyszerű, hús nélküli ételek, mint például a bableves és a mákos guba. Az utóbbi években egyre népszerűbbé váltak a halételek, különösen a rántott hal és a halászlé, valamint a töltött káposzta. A karácsonyi asztalon gyakran megjelennek a hagyományos édességek, például a bejgli, a zserbó és más mákos vagy diós sütemények, amelyek a bőség és szerencse szimbólumai.
Babonák és népszokások szentestén
Szentestéhez számos népszokás és babona kötődik, amelyek célja a szerencse és a bőség biztosítása az elkövetkező évre. A hagyomány szerint a gazdasszonynak vacsora közben nem szabad felállnia az asztaltól, hogy a tyúkok jól tojjanak. Emellett tilos szemetet kivinni a házból, mert az a szerencse elvesztését jelentheti.
A nap folyamán be kell fejezni minden ház körüli munkát, hogy az ünnep méltóságát semmi se zavarja meg. Ha pedig szentestén elsőként férfi lép be a házba, az jó szerencsét jelent.
A régi időkben a pásztorok éjféli mise közben körbejárták a templomot, hogy ostorcsattogtatással és kürtöléssel távol tartsák a gonoszt. A gazdák pedig gyakran megrázták a gyümölcsfákat is, hogy bőséges termést hozzanak a következő évben.
Szenteste a világban
Bár szenteste Magyarországon a karácsonyi ünnepek fénypontja, a világ más részein másként ünneplik. Az Egyesült Királyságban december 24-e munkanap, amelynek végén az emberek barátaikkal vagy munkatársaikkal találkoznak, és az ajándékokat csak december 25-én bontják ki.
Franciaországban az ünnepi vacsora kiemelt szerepet kap, amely regionálisan eltérő fogásokból áll. Népszerű az osztriga, a libamáj, valamint a híres karácsonyi fatörzs torta, a bûche de Noël.
Ausztriában a családok este hét órakor körbeállják a karácsonyfát, és eléneklik a „Csendes éj” című dalt, amelynek eredeti változatát 1818-ban mutatták be. Olaszországban pedig a szentestei éjféli mise az ünnep központi eleme, amely során a Pápa szimbolikusan a kis Jézust az ágyába fekteti.
A szenteste nemcsak a családi összetartozás és az ünnepi vacsorák időszaka, hanem a hagyományok és szokások megélésének is fontos napja. Magyarországon és világszerte az emberek ilyenkor az ünneplés és az összetartozás jegyében töltik az estét. Az ünnep különlegességét az adja, hogy generációk óta őrzi a múlt szokásait, miközben az új szokásokkal is gazdagodik.
További ünnepi hangulatot keltő cikkeink pedig itt érhetők el.
