Alig fél évvel a megnyitása után újabb fordulatot vett az Orbán-kormány jeruzsálemi projektje: az Átlátszó információi szerint július végével felmentették Vörös Győzőt, a Jeruzsálemi Magyar Akadémia igazgatóját. A Külügyminisztérium a lap kérdésére megerősítette az értesülést, a döntést azonban nem kívánták kommentálni.
Az Átlátszó korábbi adatigényléseiből derült ki, hogy az intézményre a választások előtt több mint egymilliárd forint közpénzt szántak: a létrehozásra több mint félmilliárd forintot különítettek el, emellett évi közel kétszázmillió forintos működési költséget is garantáltak. A dokumentumok szerint az akadémia a tel-avivi magyar nagykövetség ernyője alatt működik, létrehozásával Szijjártó Péter leköszönő külügyminisztert és Hankó Balázs egykori kulturális minisztert bízták meg.
Vörös leváltása azért is figyelemre méltó, mert a fáraósír-ügyben is érintett ókorkutató korábban több nyilatkozatában is úgy hivatkozott magára, mint az intézmény 2030-ig kinevezett vezetőjére. Az akadémia honlapja szerint mindössze két alkalmazottja van az intézménynek, közéjük tartozott a most búcsúzó Vörös is, a programnaptár szerint pedig a megnyitás óta egyetlen eseményt sem rendeztek ott.
Bútorokra, előadásokra és egy évkönyvre költöttek
Az Átlátszó által megismert dokumentumok szerint az irodák berendezésére – tárgyalószékekre, műszaki eszközökre, konyhai gépekre – mintegy ötvenezer izraeli sékelt, azaz közel ötmillió forintot költöttek, emellett előadásokra, kulturális programokra és egy Tel-Avivban akár tíz évig bérelhető ingatlan fenntartására is jutott pénz. A közpénzből finanszírozott intézménynek 6700 sékelbe, közel hétszázezer forintba került Katona Anikó művészettörténész előadása az Izraeli Nemzeti Múzeum dísztermében, ezenkívül a Madách Színházzal együttműködve vetítést és zenei estet szerveztek, valamint ötszáz példányban kiadtak egy 320 oldalas Jeruzsálem-évkönyvet.
Forrásaik szerint Orbán Viktor terve az lehetett, hogy választási győzelme után első külföldi útja Jeruzsálembe vezet majd, ahol ünnepélyesen átadják az akadémiát – erre utalhat, hogy az intézmény Facebook-oldalát csak napokkal az áprilisi választások előtt hozták létre. A tervezett kormányváltás után azonban az intézet gyakorlatilag eltűnt a nyilvánosság elől, aminek úgy tűnik, most már személyi következményei is lettek.
Egy nagyobb, eltitkolt közpénzügy része
A jeruzsálemi akadémia története egy másik ügybe is illeszkedik: a Transparency Magyarország több évnyi pereskedés után nemrég jutott hozzá azokhoz a korábban eltitkolt kormányhatározatokhoz, amelyekkel az Orbán-kormány 2021 és 2023 között legalább 160 milliárd forint sorsáról döntött a nyilvánosság kizárásával. Ebből a legnagyobb támogatást a Makovecz Campus Alapítvány kapta 52 milliárd forint értékben, a Lázár János vezette Jövő Nemzedék Földje Alapítvány pedig 27 milliárd forintot. A jeruzsálemi intézményről szóló kormányhatározat tartalmát is csak az Átlátszó közérdekű adatigényléséből lehetett megismerni – arra egyelőre nincs válasz, hogy az igazgatói poszt megüresedése után hogyan folytatódik az intézmény működése.
