A hétvégén tartották Washingtonban a fehér házi tudósítók gálavacsoráját, amelyen Donald Trump elnök áprilisban először tett tiszteletét hivatalban lévő elnökként. A rendezvényen a republikánus elnök oldott hangvételű beszédet tartott, amelyben több újságírót is megcsipkedett, majd bejelentette, hogy szándékában áll indulni a „negyedik” elnöki ciklusért -írja a Portfolio.
„Örömmel jelentem be a szándékomat – és ez eléggé szaftos értesülés –, hogy negyedik ciklusért folyamodok az Egyesült Államok elnökeként” – fogalmazott Trump, majd a fejére húzta „Trump 2028” feliratú sapkáját.
Korábban maga is elismerte az alkotmányos akadályt
Trump valójában két év múlva „csak” a harmadik ciklusáért folyamodna, hiszen 2017 és 2021, valamint 2025 és 2029 között töltötte, tölti be az elnöki posztot. Az elnök korábban maga is beismerte, hogy nincs alkotmányos lehetősége az újraindulásra: tavaly októberben Mike Johnson republikánus házelnök beszélt vele erről, és Trump ezután „szomorúan” nyugtázta újságíróknak, hogy az alkotmány értelmében nem indulhat újra, bármennyire is szeretne. Az elnök szövetségesei ehhez képest a háttérben állítólag azt latolgatják, hogy J. D. Vance alelnököt vagy Marco Rubio külügyminisztert érdemesebb-e „trónörökösnek” támogatni 2028-ra.
Az alkotmány kétciklusnyi korlátot szab
Az Egyesült Államok alkotmányának XXII. kiegészítése kimondja, hogy egyetlen személy sem választható meg az elnöki hivatalra több mint kétszer. A kiegészítést a négyszer újraválasztott Franklin D. Roosevelt elnöksége után fogadta el a szövetségi Kongresszus 1947-ben, és 1951-ben lépett hatályba. Ezt megelőzően szokásjogi alapon, George Washington mintáját követve vonultak vissza két mandátum után az amerikai elnökök. A kiegészítés eltörlése vagy módosítása komoly jogalkotási akadályokba ütközne: a Kongresszus mindkét házának kétharmados többségével kellene elfogadni, majd az 50 tagállamból 38-nak ratifikálnia kellene, ami a jelenlegi szűk republikánus többség mellett kizárt lenne.
Az alelnöki poszt mint kiskapu
Trump egykori fehér házi stratégája, Steve Bannon tavaly arról beszélt, hogy dolgoznak a harmadik ciklussal kapcsolatos terveken az alkotmányos akadályok kiküszöbölésére. Az egyik elképzelhető forgatókönyv szerint Trump alelnökjelöltként indulna, majd a megválasztott elnök – jelenleg például Vance – lemondana a tisztségről az alelnöke javára, így Trump nem választás, hanem lemondás útján kerülhetne vissza az Ovális Irodába. Ez a megoldás azonban ellentmond az 1804-es XII. kiegészítésnek, amely szerint aki nem választható meg elnöknek, alelnöknek sem választható meg, így a tervet végső soron a legfelsőbb bíróságnak kellene elbírálnia.
Egy másik variáció szerint a XXV. kiegészítésre hivatkozva a megválasztott elnök formálisan alkalmatlannak nyilváníthatná magát a feladatai ellátására, ezzel meghatározatlan ideig átadva a jogköröket az alelnöknek – ezt a rendelkezést azonban eredetileg betegségek vagy rövid távú akadályoztatások esetére alkották meg, nem tartós hatalomátadásra. Bármelyik útról legyen is szó, a Kongresszus a közjogi felelősségre vonás eszközével próbálhatná megakadályozni a manővert, ez azonban minden bizonnyal elhúzódó alkotmányos válságot eredményezne.
A háttérhatalom is szóba jöhet
Mivel a hivatalos utak komoly jogi akadályokba ütköznek, egyes elemzők szerint reálisabb forgatókönyv, hogy Trump 2029 után nem hivatalosan, hanem egy bizalmasán vagy családtagján keresztül próbálná megőrizni befolyását. Ebben az összefüggésben leggyakrabban a fia, Donald Trump Jr., vagy menye, Lara Trump neve merül fel, bár ez egyelőre pusztán spekuláció. Nyitott kérdés az is, mennyire állna Trumphoz közel egy ilyen, a nyilvánosságtól visszahúzódó szerep, illetve hogy fizikai értelemben is meddig maradna releváns szereplő: az elnök 2028-ban tölti be 82. életévét.
