Bár a diplomáciai protokoll szerint ez lett volna Orbán Viktor utolsó alkalma, hogy államfői szinten képviselje Magyarországot az Európai Unióban, a Politico értesülései szerint a miniszterelnök nem utazik el a jövő heti ciprusi informális csúcsra.
Az Európai Tanács április 23-24-i találkozóján így a magyar szék üresen maradhat, vagy – a szabályoknak megfelelően – egy másik tagállam vezetője képviselheti a magyar érdekeket.
Menekülés az elszámoltatás elől?
A távolmaradás időzítése azért különösen figyelemre méltó, mert az Európai Bizottság szóvivője, Paula Pinho már korábban jelezte: Ursula von der Leyen elnök magyarázatot vár a magyar kormánytól. A vádak súlyosak: az orosz titkosszolgálatokkal való esetleges összejátszás gyanúja merült fel, ami a Bizottság szerint „aktívan az EU és polgárai biztonsága ellen ható” tevékenység lehetett.
Mivel az ügyet Von der Leyen a tagállami vezetők szintjén is fel kívánja vetni, Orbán Viktor ciprusi jelenléte kényelmetlen kérdések sorát vonta volna maga után.
Ki képviseli Magyarországot?
Az uniós szabályrendszer szerint egy miniszterelnököt csak egy másik állam- vagy kormányfő helyettesítheti szavazati joggal.
-
Korábbi példa: Tavaly októberben Robert Fico szlovák kormányfő képviselte Orbánt, amíg ő a hazai ünnepségekkel volt elfoglalva.
-
A jelenlegi helyzet: A belpolitikai átmenet és a választási vereség után kérdéses, hogy Orbán Viktor felkér-e bárkit a képviseletére, vagy Magyarország vélemény nélkül marad a költségvetési és geopolitikai vitákban.
Szijjártó még tartja a frontot
Míg a miniszterelnök távol marad, a külügyi vonalon még van mozgás: Szijjártó Péter a tervek szerint részt vesz a jövő keddi luxemburgi formális külügyminiszteri tanácsülésen. Ez lehet a leköszönő külügyminiszter utolsó hivatalos találkozója uniós kollégáival, mielőtt átadná a tárcát Orbán Anitának.
Magyar Péter Ciprusra figyel
A hírekre reagálva a Tisza Párt környezetéből olyan vélemények érkeztek, hogy Orbán Viktor „diplomáciai kapitulációja” ismét Magyarország érdekérvényesítő képességét gyengíti. Magyar Péter korábban jelezte: az új kormány egyik legfontosabb feladata az lesz, hogy helyreállítsa a bizalmat Brüsszellel, és Magyarország ne „üres székekkel”, hanem konstruktív javaslatokkal legyen jelen a döntéshozatalban.