Pattanásig feszült a hangulat a csütörtöki európai uniós csúcstalálkozón, miután a magyar és a szlovák kormány megvétózta az Ukrajna finanszírozására szánt 90 milliárd eurós hitelcsomagot. A diplomáciai csörte középpontjában a Barátság kőolajvezeték januári leállása áll: Budapest és Pozsony addig nem hajlandó engedni, amíg nem indul újra a tranzit, miközben Kijev kasszája április elejére teljesen kiürülhet.
Példátlan diplomáciai feszültség a zárt ajtók mögött
A Politico beszámolója szerint a 90 perces, zárt körű vita során az uniós vezetők kivételesen kemény hangnemben kritizálták a magyar miniszterelnököt. A felháborodás fő oka, hogy a két vétózó ország a decemberi csúcson kötött politikai megállapodásból hátrált ki.
António Costa, az Európai Tanács elnöke nem rejtette véka alá a véleményét. Kijelentette, hogy a magyar magatartás elfogadhatatlan, és alapjaiban sérti az unió működési feltételeit:
„Soha, egyetlen vezető sem lépte még át ezt a vörös vonalat.”
Orbán Viktor: Ez a túlélés kérdése
A magyar kormányfő a sajtónak adott nyilatkozatában egyértelművé tette, hogy a kabinet álláspontja megmásíthatatlan, és az ügyet kizárólag energetikai, nem pedig politikai kérdésként kezelik.
Orbán Viktor határozottan kijelentette:
-
Amíg a nyersolaj nem érkezik meg, Magyarország nem hoz az ukránok számára előnyös döntéseket.
-
Az olajszállítás biztosítása a magyar háztartások és vállalatok számára a csőd elkerülését, a puszta túlélést jelenti.
-
Volodimir Zelenszkijnek be kell látnia, hogy a tranzit helyreállítása nélkül nem nyílhat új fejezet a két ország kapcsolatában.
A miniszterelnök reagált a német külügyminiszter korábbi, súlyos következményeket kilátásba helyező fenyegetésére is. Ezzel kapcsolatban röviden annyit mondott: volt már ilyen a történelemben, de a németek rosszul jöttek ki belőle, ezért jobb, ha nem csinálják.
Választási kampány vagy valós energiaválság?
Az uniós partnerek jelentős része egészen másképp értelmezi a magyar lépéseket. A diplomáciai folyosókon nyílt titokként kezelik, hogy az április 12-i magyarországi országgyűlési választásokig a kormány nem engedhet a keményvonalas retorikából.
A csúcstalálkozón elhangzott legfontosabb, egymással szembenálló érvek a következők voltak:
-
Orbán Viktor (Magyarország): Szerinte a Barátság vezeték nélkül csődbe megy a magyar gazdaság, ez a létünk kérdése, nem pedig politikai játszma.
-
Petteri Orpo (Finnország): Úgy véli, a magyar kormány elárulta a korábbi megállapodást, és fegyverként használja Ukrajnát a saját választási kampányában.
-
Andrej Plenković (Horvátország): Kijelentette, hogy az energiavészhelyzetre való hivatkozás nem fedi a valóságot, mivel az Adria-vezeték (JANAF) képes ellátni a régiót orosz olaj nélkül is. Hozzátette, hogy a Mol már 13 tankert rendelt tőlük, amiből négy meg is érkezett.
A legsúlyosabb kritikát tehát a horvát kormányfő fogalmazta meg a magyar érveléssel szemben. Plenković nyilvánosan cáfolta az olajhiány tényét, egyértelműsítve, hogy Horvátország és az adriai infrastruktúra maradéktalanul garantálni tudja az energiabiztonságot Magyarország és Szlovákia számára is.
