Görögország ellentmondásos döntéssel bevezette a hatnapos munkahetet egyes vállalkozások számára. A törvény értelmében az alkalmazottak bizonyos napokon két extra órát dolgoznak, és szombaton, de akár vasárnap is munkába kell állniuk. Az intézkedés célja a termelékenység és foglalkoztatás növelése. Az új szabályozás közszolgáltatásokra, például bankokra, és olyan magáncégekre vonatkozik, amelyek éjjel-nappal működnek - közölte a Forbes.
Görögország az EU első tagállama, amely hat napra növeli a munkavégzés idejét, miközben máshol inkább a négynapos munkahéttel kísérleteznek. Az új törvényt élesen bírálták a munkavállalók és a szakszervezetek, barbárnak nevezve azt. A kritikusok szerint a törvény a munkáltatók érdekeit képviseli, és ellentétes az európai és amerikai munkakultúrával, ahol egyre inkább a négynapos munkahét felé mozdulnak.
A törvényalkotók állítása szerint a hatnapos munkamodell magasabb béreket eredményezhet, de a hosszabb munkaidő nem feltétlenül jelent több bevételt. Görögországban tavaly 1251 euró volt a bruttó átlagkereset, de az alkalmazottak majdnem harmada bruttó 800 eurónál is kevesebbet keresett. Sok görög kényszerül másodállást vállalni az alacsony jövedelem miatt, ami a súlyos gazdasági válság következménye.
A görög kormány azzal indokolja az új szabályozást, hogy a turizmusban, a tengeri közlekedésben és a mezőgazdaságban dolgozók eddig is gyakran heti hat vagy hét napot dolgoztak. Most ezt a helyzetet legalizálják, és a munkavállalók így túlóradíjat is kapnak, ami az átlagos napi bér 40 százaléka. A kormány szerint az intézkedés csökkenti a feketemunkát és az adóelkerülést, de sok görög kételkedik abban, hogy a munkaidőt és a túlóradíjakat megfelelően ellenőrzik.
