Komoly politikai és jogi kudarcot kénytelen elkönyvelni a Fehér Ház, miután az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága kedden érvénytelenítette az elnök egyik leginkább megosztó bevándorláspolitikai intézkedését. A csúcstestület 6-3 arányú döntésével hatályon kívül helyezte azt az elnöki rendeletet, amely radikálisan korlátozta volna a területen született gyermekeknek automatikusan járó állampolgársági jogot. A Reuters beszámolója szerint a határozat helybenhagyta az alsóbb fokú bíróság korábbi ítéletét, amely már korábban megtiltotta a vitatott szabály végrehajtását.
Az elnök még hivatali visszatérésének legelső napján, január 20-án írta alá a dokumentumot. Ez arra kötelezte a szövetségi hatóságokat, hogy ne ismerjék el azon újszülöttek amerikai állampolgárságát, akiknek egyik szülője sem rendelkezik zöldkártyával vagy állampolgársággal. Az intézkedés így az illegális bevándorlók mellett az ideiglenes diák-, turista- vagy munkavállalói vízummal az országban tartózkodók gyermekeit is sújtotta volna.
Százhuszonnyolc éves precedensre hivatkoztak
A Trump-kormányzat ellen jogi úton fellépők azzal érveltek, hogy a kérdést a bíróság már egyszer s mindenkorra lezárta a történelmi, 1898-as Wong Kim Ark-ügyben. Az akkori döntés kimondta, hogy az amerikai alkotmány XIV. kiegészítése a külföldiek gyermekeinek is feltétel nélkül biztosítja az állampolgárságot, amennyiben az ország területén jöttek világra.
A többségi határozatot megfogalmazó konzervatív főbíró, John Roberts éppen erre a több mint egy évszázados jogi alapra építette az érvelését.
„Ma sem látunk okot arra, hogy ettől az értelmezéstől eltérjünk” – írta a főbíró.
John Roberts mellett a testület három liberális tagja, valamint két olyan bíró, Amy Coney Barrett és Brett Kavanaugh is a rendelet kaszálása mellett szavazott, akiket annak idején maga Trump nevezett ki a testületbe. A CNN tudósítása szerint Brett Kavanaugh ugyanakkor megjegyezte: nem kizárt, hogy a jövőben újraértelmezzék az alkotmánymódosítást, ám ehhez nem az elnöknek, hanem a Kongresszusnak van meg a kizárólagos jogköre.
Éles viták a konzervatív bírák között
A döntés komoly belső feszültséget generált a testületen belül. A kisebbségben maradt, keményvonalas konzervatív Clarence Thomas rendkívül indulatos különvéleményt fogalmazott meg. Szerinte az állampolgársági záradék korábban nagymértékben hozzájárult az amerikai állampolgárság méltóságához és dicsőségéhez, a mostani döntés viszont egyszerűen leértékeli azt.
Hasonlóan kritikus volt Samuel Alito is, aki szerint a testület súlyos hibát vétett, és az ítélet egyenes következményeként növekedni fognak az illegális határátlépések.
John Roberts főbíró ugyanakkor visszautasította ezeket a vádakat, és kijelentette, hogy szinte semmilyen bizonyíték nem támasztja alá a kormányzat gyökeresen revizionista álláspontját. A főbíró hangsúlyozta: még ha a Kongresszus célja az is lett volna, hogy az állampolgárságot kizárólag a véglegesen letelepedett személyek utódaira korlátozza, a klauzula tömör szövegében semmi sem utal ilyen szándékra.
A vitatott XIV. alkotmánymódosítást még 1868-ban, az amerikai polgárháború lezárása és a rabszolga-felszabadítás után fogadták el. Szakértői becslések szerint amennyiben Trump rendelete életbe lép, az évente csaknem 250 ezer újszülött jogi státuszát sodorta volna azonnali veszélybe, és családok millióit kényszerítette volna hosszas igazolási eljárásokra.
