A világ egyik legrégebbi keresztény közössége régóta várta már a katolikus egyház fejének vizitjét a vissza-visszatérő háborúk sújtotta országban, melyet a pandémia is erősen megmarkolt. A bagdadi repülőtéren Mustafa al-Kadhimi miniszterelnök fogadta a 84 éves egyházfőt, aki később az impozáns iraki elnöki palotában az őt meghívó Barham Salih elnökkel találkozott. „Hallgassanak el a fegyverek, legyen vége a szélsőséges, erőszakos cselekményeknek” – erre szólított fel a pápa rögtön az iraki fővárosba érkezés után.
A világ 1,3 milliárd katolikusának egyházi vezetője az elnöki palotában tartott beszédében hangsúlyozta, a kereszténység mély gyökereket eresztett Irak földjén. A keresztények több évezredes jelenléte ezen a földön, a gazdag örökség, amit őseik rájuk hagytak, folyamatos hozzájárulásuk az ország fejlődéséhez – mind-mind fontos lenyomatai Irak múltjának és jelenének. Ők folytatni szeretnék tevékenységüket az ország minden lakójának szolgálatára – mondta a pápa a Reuters hírügynökség tudósítása szerint.
A katolikus egyházfő, aki a vallásközi párbeszéd elkötelezett híve, felemelte szavát Irak más vallású, feldúlt kisebbségi közösségei érdekében is. Külön kiemelte a sokat szenvedett közösségek közül a yazidiket, akik brutális és esztelen atrocitások áldozataivá váltak az elmúlt években Irakban. Csakúgy, mint az iraki keresztények, az ezoterikus vallást követő yazidik sorsa is rendkívül mostohára fordult 2014-ben, amikor az Iszlám Állam fanatikusai teret nyertek Észak-Irakban.
Ferenc pápa az első római egyházfő, aki Irakba látogat, és az arab országnak jól jön a megkülönböztetett nemzetközi figyelem, mely ismét rá irányul a pápalátogatás napjaiban. A katolikus egyház feje több mint 1400 kilométert utazik majd Irakban repülővel, illetve helikopterrel – olyan területek felett is szállva, ahol még mindig harcok folynak az Iszlám Állam fegyveres csoportjainak maradványaival. A rövidebb utakat páncélozott autóval teszi majd meg a pápa, frissen felújított utakon autózva. Az utak mentén virágok és óriásposzterek köszöntik „Baba al-Vatican”-t, ahogyan itt hívják őt.
Látogatása mélyen megérinti az iraki keresztényeket, akik száma drasztikusan csökkent a sok éves üldöztetés, szektariánus erőszak következtében: 2003-ban még 1,3 millió keresztény élt az országban, míg mára kevesebb, mint 400 ezren maradtak. Saad al-Russam, egy észak-iraki keresztény az AFP hírügynökségnek elmondta: abban bíznak, a pápa meggyőzi majd az iraki vezetést arról, hogy segíteniük kell rajtuk. Olyan sokat szenvedtünk, hogy szükségünk van a támogatásra.
Ferenc pápa több mint fél tucat szertartást mutat be négynapos iraki látogatása során: feldúlt, lerombolt templomokban, felújított stadionokban misézik majd. Távoli sivatagi helyszínekre is ellátogat, ahol csak kevesen vehetnek majd részt a szentmiséken.
A pápa programja tartalmazza Bagdad, Najaf, Ur, Mosul, Erbil és Qaraqush felkeresését. Najafban, a síiták szent városában szombaton találkozott Ali Sistani nagyajatollahhal, az iraki és Irakon kívüli síita muszlimok legmagasabb rangú egyházi vezetőjével. A pápát népviseletbe öltözött irakiak köszöntötték Sistani háza előtt. A béke jeléül fehér galambokat engedtek szabadon.
A síita nagyajatollah szerény körülmények között él, ritkán vesz részt hivatalos találkozókon. Sistani a találkozó után kiadott közleményében hangsúlyozta, az iraki keresztényeknek békében és biztonságban kell élniük, továbbá rendelkezniük kell az összes, alkotmányban biztosított alapjoggal. A pápa megköszönte a nagyajatollahnak és az iraki síitáknak, hogy felemelték szavukat az üldözött keresztények érdekében a közelmúltbeli polgárháborús időszakban.
A szentatya ellátogatott Urba is, mely a Biblia tanítása szerint Ábrahám próféta szülővárosa, aki a három monoteista világvallás közös vallási gyökereinek megtestesítője. Urban együtt imádkozott muszlimokkal, yazidikkel és szánaánitákkal, akik a kereszténység megjelenése előtti monoteista hit követői. Ferenc pápa Urban a különböző vallások közötti tolerancia és a testvériség fontosságára hívta fel a figyelmet, miközben elítélte az erőszakos vallási szélsőségességet. Sürgette Irak muszlim és keresztény vallási vezetőit, hogy tegyék félre az ellenségeskedést és dolgozzanak együtt a jövőben a béke és a nemzeti egység megteremtése érdekében.
