Pattanásig feszült a viszony a magyar kormány és az ország egyik legjelentősebb ipari szereplője között: Bige László, a Nitrogénművek Zrt. elnök-vezérigazgatója nyílt levélben fordult Lázár János építési és közlekedési miniszterhez. Az üzletember azzal vádolja a tárcavezetőt, hogy hivatala szándékosan, jogszabályellenes módon hátráltatja a cégcsoport egyik kulcsfontosságú beruházását, amivel eurószázmilliókban mérhető kárt okoz a vállalatnak.
Blokkolt engedély és a személyes bosszú vádja
A konfliktus gyökere egy vasúti használatbavételi engedély, amely a pétfürdői gyár ammónia-lefejtő berendezéséhez szükséges. Bige László állítása szerint a kérelem már 2025. május 5-én beérkezett a Vasúti Hatósági Főosztályra, ám azóta sem kaptak érdemi választ. Az üzletember szerint a hatóság munkatársai csak ígérgettek, miközben a cég többször fordult írásban Lázárhoz is, eredménytelenül.
„Kollégáim 2025. december 1-én iratbetekintésen jártak a Vasúti Hatóságnál, és ez alapján is megállapítható volt, hogy az engedély készen van, de a kiadása indok nélkül meg van tiltva. A hatóság a törvényben előírt minden határidőt túllépett, még hivatkozni sem maradt mire. A szándékos károkozás ténye megkérdőjelezhetetlen” – írta Bige László.
A levél szerint a háttérben közvetlen miniszteri utasítás áll, amely megakadályozza a dokumentum aláírását. Bige László hét konkrét pontban foglalta össze, miért tartja elfogadhatatlannak a hatósági gáncsoskodást:
-
A Nitrogénművek saját forrásból hajtott végre egy 10 milliárdos nagyságrendű beruházást, nem az adófizetők pénzéből.
-
A cég napi 700 tonna ammóniát tervezett vásárolni vasúti tartálykocsikban.
-
A létrehozott beruházás napi 2.000 tonna ammónia lefejtésére alkalmas.
-
Ez a mennyiség napi 2.100 tonna műtrágya előállításához elegendő.
-
Jelenleg négy műtrágyaüzem termel, de alapanyag hiányában egy üzem mindig áll.
-
Az engedély hiánya miatt a cég napi 331.000.000 Ft árbevételtől és mintegy 82.000.000 Ft nettó eredménytőlesik el.
-
A Nitrogénművek 100%-os kapacitáson termel, termelésük hónapokra előre le van kötve, aminek 60%-át exportálják, 40%-át pedig a belföldi piacon értékesítik.
Brutális kártérítési igény az uniós bíróság előtt
Az elmaradt haszon nemcsak a vállalatot, hanem az állami vasúttársaságot is sújtja. Bige emlékeztetett, hogy a Magyar Államvasút (MÁV) elveszíti a napi 700 tonna alapanyag és a napi 500-1000 tonna végtermék szállításából származó bevételét. Ez jelentős kiesés, hiszen a cégcsoport éves szinten közel 300 000 tonna terméket mozgat vasúton.
A Nitrogénművek elnöke jelezte, hogy nem hagyja annyiban az ügyet, és a magyar igazságszolgáltatás mellett nemzetközi fórumokon is jogorvoslatot keres.
„Az elmúlt 9 évben a különböző hatóságok mintegy 500.000.000 eurónyi szándékos kárt okoztak a cégcsoportunknak. A kártérítési eljárások első ítélethirdetése az Európai Uniós Bíróságon 2026. április 17-lesz. A per tárgya nagyságrendileg 100.000.000 euróra rúg” – figyelmeztetett az üzletember.
Gazdasági romok és elmaradt mozaikok
A nyílt levél hangvétele egyértelművé teszi, hogy Bige László szerint a kormányzati adminisztráció célkeresztjébe került. Az üzletember szerint az engedély visszatartása csak egy kis mozaikja a nemzetgazdaságnak, de az ilyen apró akadályok összessége vezet oda, hogy Magyarország gazdasága ma romokban hever.
A konfliktus nem előzmény nélküli: a Nitrogénművek és a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) közötti évek óta tartó jogi csatározások, a rekordösszegű kartellbírságok és a műtrágyapiac körüli feszültségek már korábban is a politika frontvonalába tolták az üzletembert. A mostani, közvetlenül Lázár Jánosnak címzett üzenet azonban szintlépést jelent, hiszen itt már konkrét, névszerinti felelősségre vonásról és küszöbön álló uniós ítéletekről van szó.
Az ügy kimenetele nemcsak a Nitrogénművek jövője, hanem a hazai agrárgazdaság stabilitása szempontjából is kritikus, hiszen a műtrágyahiány és a termeléskiesés közvetlenül beépül az élelmiszerárakba. Lázár János tárcája egyelőre nem reagált érdemben a nyílt levélre.
