Új szabályt vezetett be a kormány az egészségügy finanszírozásában: meghatározták a „tolerálható adósság” szintjét a kórházaknál. Ez azt jelenti, hogy ha egy intézmény túllépi a megengedett tartozást, nem biztos, hogy az állam a teljes adósságát kifizeti. A változás közvetetten az ellátásra és a beszállítókra is hatással lehet.
Mi változik a kórházaknál?
Az új rendelet szerint bevezették a „tolerálható adósság” fogalmát, amely meghatározza, mekkora tartozást halmozhat fel egy intézmény következmények nélkül.
- Ha nincs ilyen határ, az állam továbbra is rendezi a teljes adósságot.
- Ha van határ, de nem lépik túl, szintén kifizethetik a teljes összeget.
- Ha túllépik a határt, csak részleges kifizetés várható.
Ez eltérés a korábbi gyakorlattól, amikor az állam jellemzően utólag a teljes tartozást rendezte.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
A lépés célja, hogy a kórházakat szigorúbb gazdálkodásra ösztönözze, ugyanakkor hatással lehet a beszállítókra is. Ha az intézmények nem kapják meg a teljes adósságuk rendezését, a gyógyszer- és eszközszállítók később juthatnak pénzhez, ami akár ellátási nehézségeket is okozhat.
Számokban: mennyi pénzről van szó?
A kormány 2025 végére 95,5 milliárd forintos adósságrendezést ígért. Ebből januárban 80 milliárdot fizettek ki, a fennmaradó 15,5 milliárdot már az új feltételekhez kötve utalják. A pénzt a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő március végéig fizeti ki, ami több hónapos csúszást jelenthet a beszállítóknak.
Kritikák és aggályok
A szakmai vélemények szerint bár a gazdálkodás javítása szükséges, nem biztos, hogy ez önmagában megoldja az adósságok problémáját. Az is felmerült, hogy az állami finanszírozás nem fedezi a valós költségeket, ezért halmozódik újra a tartozás.
