Az Orbán-kormány a 2026-os parlamenti választások után új adókat vezethet be és kivezetheti a jelenlegi árstopokat – erre utalnak a legutóbbi kormányzati és minisztériumi javaslatok. A kabinetben is egyre nagyobb az egyetértés abban, hogy a választások után elkerülhetetlen lesz a költségvetési kiigazítás, mivel az államháztartás hiánya idén a GDP 5 százaléka körül alakulhat, jövőre pedig akár 6 százalékig is emelkedhet.
A fedezet nélküli költekezések – például a 14. havi nyugdíj tervezett bevezetése, a gyermekes nők szja-mentessége, a fegyverpénz és a béremelések – mind növelik a hiányt. Ezzel szemben a maastrichti egyezmény alapján a költségvetési deficit nem haladhatná meg a GDP 3 százalékát.
Újra jöhet a reklámadó
A kormány már benyújtotta azt a módosító javaslatot, amely 2026 júliusától újra életbe léptetné a reklámadót – erről elsőként a Portfolio.hu számolt be. A tervezet szerint 100 millió forintos reklámbevétel alatt nem kell adót fizetni, e fölött viszont 7,5 százalékos adókulcs lép életbe. A Nemzetgazdasági Minisztérium számításai alapján ezzel fél év alatt mintegy 10 milliárd forintos többletbevétel keletkezhet.
A reklámadó elsősorban a médiacégek terheit növeli, ugyanakkor a kormány a jövedéki adó 4,3 százalékos emelését is előkészíti, ami az üzemanyagok, alkohol- és dohánytermékek árát érintené. Bár az inflációhoz kötött emelést idén Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az „ipar- és munkahelyvédelmi akcióterv” részeként elhalasztotta, a halasztás csak időleges lehet.
A Népszava beszámolója szerint a magyar jövedéki adószint már most is meghaladja az EU által előírt minimumot: 2026-ban a benzin esetében 177, a gázolajnál 163 forint lenne az elismert legalacsonyabb szint, jelenleg viszont 202 és 189 forint az adó. Ez alapján akár 20 forintos csökkentésre is lenne tér, ám a költségvetésnek szüksége van a bevételre, így a jövőbeni adóemelés elkerülhetetlennek tűnik.
Inflációs hatások és az árrésstop sorsa
A jövedékiadó-emelés inflációt gerjeszt, és csökkenti a lakosság elkölthető jövedelmét. Ezt tovább súlyosbíthatja az árrésstop várható kivezetése is, amelyet a kormány idén március 16-án ideiglenes intézkedésként vezetett be, majd több alkalommal meghosszabbított. Jelenleg 2026 február végéig van érvényben, de a választások előtti hónapokban még várható egy újabb hosszabbítás.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) számításai szerint az árrésstopok, valamint a banki és távközlési díjemelések befagyasztása mintegy 1,5 százalékponttal mérsékli az inflációt. Ez azt jelenti, hogy a szeptemberben mért 4,3 százalékos infláció valójában 6 százalék közelében lenne e lépések nélkül. A jegybank ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a korlátozások megszűnése után újabb inflációs hullám várható, ami tovább terheli majd a háztartások költségvetését.
A kormány kommunikációjában továbbra is a választások előtti gazdaságélénkítés a fő üzenet, de a háttérben már zajlik a megszorító lépések előkészítése. Az elemzők szerint a kabinet stratégiája egyértelmű: 2026 előtt osztogatás, utána költségvetési korrekció jöhet.
