Simor András, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke, egy részletes, 12+1 pontból álló elemzésben foglalta össze, miért tartja sikertelennek Orbán Viktor gazdaságpolitikáját. Az írás, amely a 24.hu hasábjain jelent meg, erőteljes kritikát fogalmaz meg a kormány gazdasági döntéseivel, forrásfelhasználásával és piacalakító lépéseivel kapcsolatban - közölte a Telex.
Túlköltekezés célzott csoportoknak
Simor szerint az elmúlt évtized magyar költségvetési politikáját az jellemzi, hogy az uniós átlaghoz képest is kiugróan magas kiadási szint mellett sem sikerült hatékony gazdaságélénkítést elérni. A kormány különösen sokat költött autópályákra és a koncessziós rendszeren keresztül kormányközeli vállalkozók támogatására, miközben az oktatás és egészségügy forráshiányos maradt.
A különadók rendszere kiszámíthatatlan
A volt jegybankelnök szerint több mint harmincféle különadó bevezetésével a kormány nemcsak az adórendszer átláthatóságát ásta alá, hanem torzította a piaci versenyt is. Ezek az adók ágazaton belül is eltérő terheket rónak a vállalatokra, attól függően, hogy azok milyen politikai kötődésekkel rendelkeznek.
Inflációt gerjesztő gazdaságpolitika
Simor úgy véli, a kormány hosszú éveken keresztül folytatott „magas nyomású gazdaságpolitikája” csupán rövid távon serkentette a növekedést, hosszú távon viszont elszabadította az inflációt. A 2022-es választási költekezés és az MNB indokolatlanul laza monetáris politikája csak súlyosbította a helyzetet, amit végül csak drasztikusan megemelt kamatokkal lehetett kordában tartani.
EU-pénzek: eltékozolt lehetőség
Az uniós ciklusokban rekordszintű forrásokat kapott Magyarország, de ezek jelentős része nem versenyképes beruházásokra, hanem kliensekhez köthető cégek megerősítésére ment el. A jelenleg zárolt mintegy 20 milliárd euró sorsa is bizonytalan, elsősorban a jogállamisági problémák miatt.
Tranzitállamosítás és a piaci verseny leépítése
A gazdasági szereplők közül több esetben az állam vásárolta fel a külföldi tulajdonosoktól a cégeket, majd ezeket továbbadta politikai szövetségeseinek. Ez történt például a Budapest Bank és az MKB esetében, amelyek végül az MBH Bankban egyesültek. A Vodafone-üzlet kapcsán Simor kiemelte, hogy az adófizetők százmilliárdos veszteséget szenvedtek.
A korrupció és a torz verseny hatásai
A Korrupciókutató Központ 2025. februári jelentésére hivatkozva Simor azt írja, a Fidesz-közeli cégek az elmúlt években a közbeszerzések 15–25 százalékát nyerték el, ami komoly veszteség a költségvetésnek. Ezzel párhuzamosan a magyar gazdaságban eltűnt a nyílt verseny, a döntések egyre inkább kiszámíthatatlan állami beavatkozásokon alapulnak.
Mi következhet?
Simor András kritikája nem csupán múltbeli hibákra mutat rá, hanem arra is, hogy a jelenlegi gazdaságpolitikai irány hosszú távon fenntarthatatlan. A régiós országokhoz képest is lemaradásba került Magyarország, és a gazdaság több mint két éve stagnál. A versenyképesség visszaszerzéséhez a volt jegybankelnök szerint radikális irányváltásra lenne szükség.