A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa szerint az idősek vásárlóereje drasztikusan csökken, és a jelenlegi nyugdíjrendszer nem képes biztosítani a tisztességes megélhetést - számolt be róla az ATV. A szervezet szerint nemcsak a nyugdíjak emelésére lenne szükség, hanem egy átfogó reformra is.
A nyugdíjasokat különösen érzékenyen érinti az infláció, mivel főként olyan alapvető élelmiszereket és gyógyszereket vásárolnak, amelyek ára az elmúlt években kiugró mértékben emelkedett. Az Mfor felmérése szerint a nyugdíjasok által leggyakrabban vásárolt termékek ára egy év alatt 12 százalékkal nőtt, a nyugdíjas árkosár értéke pedig rekordmagasságba emelkedett. Ez azt mutatja, hogy a nyugdíjasok kiadásai gyorsabb ütemben növekednek, mint az országos infláció.
Juhász László, a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának elnöke szerint az idősek helyzete kritikus. „Aki 10 éve elment nyugdíjba, az ma is azon a szinten él, ahogyan 10 évvel ezelőtt nyugdíjba ment. Ezt jelenti a megőrizzük a nyugdíjak vásárlóértékét című vállalás. Ez elfogadhatatlan (…) ez újratermeli a szegénységet, és folyamatosan csúsznak le a nyugdíjasok” – mondta a szervezet elnöke.
Az ellenzéki pártok is sürgetik a nyugdíjak emelését. A Demokratikus Koalíció szerint a jelenlegi nyugdíjszámítás nem veszi figyelembe megfelelően az inflációs hatásokat, ezért a svájci indexálás visszaállítását követelik. A párt javaslata szerint a 150 ezer forint alatti nyugdíjak esetében 10 százalékos emelésre lenne szükség, míg a 150 és 250 ezer forint közötti nyugdíjaknál 5 százalékos növelést tartanak indokoltnak.
Újabb árstop?
A kormány azonban egyelőre nem a nyugdíjemelésben látja a megoldást, hanem az infláció letörésében. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a napokban felvetette az árstopok újbóli bevezetésének lehetőségét, amely szerinte segíthet az árak stabilizálásában. „Jelen pillanatban az élelmiszer-inflációt és az üzemanyag-inflációt nem toleráljuk, de nem az áfával kell operálni, az egy téves dolog” – fogalmazott a miniszter egy rádióinterjúban.
A gazdasági szakértők azonban szkeptikusak az árstopok hatékonyságával kapcsolatban. A Kopint-Tárki elemzése szerint az infláció januárban 5 százalék felett lehetett, az éves átlag pedig 4-4,5 százalék körül alakulhat.
Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezetője szerint az árstopok nem érték el a kívánt célt, hiszen az élelmiszer-infláció még az árkorlátozás ellenére is drámai mértékben nőtt. „Ha működött volna, akkor nem lett volna Magyarországon az európai átlagot kétszer meghaladó infláció. És különösen, ami az élelmiszereket illeti… Ugye itt volt az árstop, mégis 50%-os áremelkedés történt 2022 végére az előző évhez képest…” – magyarázta.
Bár az árstopokkal a kormány célja az volt, hogy csökkentse az inflációt, a gazdasági adatok mást mutatnak. Az intézkedések miatt sok termék hiánycikké vált, miközben más áruk ára jelentősen emelkedett. Ez különösen a nyugdíjasokat érinti, akiknek kevés a mozgásterük, és jövedelmük nem tudja követni az árak növekedését.
