Január 28-tól hatályba lépett egy jelentős jogszabályváltozás, amely jelentősen megnöveli a polgári peres eljárások illetékét. Az eddig érvényben lévő, legfeljebb 1,5 millió forintos illetékmaximum megszűnt, és helyette sávos rendszert vezettek be, amelynek következménye, hogy a nagy értékű jogviták esetében akár 260 millió forintos illetéket is meg kell fizetni – számolt be róla a Telex.
Az új szabályozás minden nagy értékű jogvitára hatással lehet, így például adásvételekre, pályázatokra, kötbérügyekre és egyéb jelentős gazdasági jogvitákra. A változások miatt a mini-Dubajként emlegetett, Rákosrendezőre tervezett 50,9 milliárd forintos megaberuházás jogi úton történő megtámadása is óriási költséggel járhat.
Milliós illetéknövekedés a polgári perekben
A Jalsovszky Ügyvédi Iroda még decemberben figyelmeztetett arra, hogy a korábbi 6 százalékos illetékmérték helyett egy sávos rendszert vezetnek be, amelynek következtében a kisebb értékű ügyek illetéke csökkenhet, viszont a nagy összegű perekben jelentősen megemelkedik az eljárás megindításának költsége.
A változások miatt a január 28. után indított perek esetében már az új illetéktáblázat szerint kell eljárni. A jogszabály hatására sokan még az új szabályozás előtt gyorsan elindították peres ügyeiket, hogy elkerüljék a megemelkedett illetékeket.
Mini-Dubaj és a jogi akadályok
Az új illetékrendszer különös jelentőséget kap a Rákosrendezőre tervezett ingatlanfejlesztés kapcsán, amelyben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő és az Eagle Hills Hungary Kft. 50,9 milliárd forintos szerződéséről van szó. Amennyiben valaki ezt az ügyletet jogi úton támadná meg, például az elővásárlási jog érvényesítésének vagy annak mellőzésének jogszerűségét vitatná, az illetékkalkulátor szerint 260,3 millió forintos illetéket kellene befizetnie a per megindításához.
Az önkormányzatok számára az illetékmentesség továbbra is biztosított, azonban az önkormányzati tulajdonú cégekre ez már nem vonatkozik. Ez komoly akadályt jelenthet azok számára, akik nagy értékű ingatlanügyekben szeretnének jogi úton fellépni.
Jogegyenlőségi aggályok és várható következmények
A Telex által megkérdezett ügyvédek szerint az intézkedés egyik célja lehetett a bíróságok ügyterhének csökkentése, hiszen a bírói kapacitáshiány miatt egyre több per halmozódik fel.
Az egyik szakértő szerint „valóban volt abban eleve valami furcsa, hogy egy 25 millió forintos ügynek ugyanakkora volt az illetéke, mint egy 100 milliárd forintosnak”.
Az új illetékrendszer azonban komoly kérdéseket vet fel a jogegyenlőség kapcsán is. Azok az ügyfelek, akik nagy értékű jogvitában szeretnének pereskedni, de nem rendelkeznek jelentős anyagi forrásokkal, szinte ellehetetlenülnek.
Az új szabályozás hatására az várható, hogy kevesebb nagy értékű per indul, mivel az óriási illetékek miatt sokan inkább elállnak a jogi eljárásoktól. Ez pedig a jogbiztonságot és a jog előtti egyenlőség elvét is érintheti.
