Az Akadémia Dolgozók Fóruma (ADF) szerint 2025-től drasztikusan csökken az államilag finanszírozott férőhelyek száma szinte minden hazai egyetemen, ami súlyos következményekkel járhat a felsőoktatásra és a tudományos életre nézve. A döntés számos intézményben oktatói elbocsátásokkal is járhat, és tovább csökkenti a diplomások arányát Magyarországon, amely már most is az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban - írta a Telex.
Az ELTE és a Corvinus a legnagyobb vesztesek között
Az ADF összesítése szerint az állami finanszírozású helyek csökkentése az Eötvös Loránd Tudományegyetemet (ELTE) érinti az egyik legsúlyosabban: a férőhelyek száma 19%-kal csökken 2025-re, míg a Budapesti Corvinus Egyetemen 48%-kal kevesebb állami finanszírozású helyet biztosítanak.
Más egyetemek is jelentős csökkenést tapasztalnak:
- Károli Gáspár Református Egyetem: 10%-os csökkenés
- Pázmány Péter Katolikus Egyetem: 6%-os csökkenés
Alapítványi egyetemek és a kivételezett helyzetű NKE
Az alapítványi egyetemek sem mentesülnek a megszorításoktól, holott ezek az intézmények jelentős részben állami forrásokból működnek, és az EU-s szankciók miatt jelenleg nem férnek hozzá uniós támogatásokhoz. Az egyetlen kivétel a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE), amely 11%-kal növelheti állami finanszírozású férőhelyeinek számát.
Az ADF szerint a férőhelyek csökkentése mögött demográfiai okok is állhatnak, ám az intézkedés hatása ennek mértékénél lényegesen súlyosabb.
Korlátozott lehetőségek a fiatalok számára
A csökkenés következtében sok diák számára elérhetetlenné válik az államilag támogatott felsőoktatás, vagy magas tandíjakat kell fizetniük, amelyet csak a tehetősebb családok engedhetnek meg maguknak. Az ADF szerint ez a tendencia tovább mélyítheti a társadalmi egyenlőtlenségeket, és eladósodásra kényszerítheti a fiatalokat.
Az ADF posztja szerint a magyar kormány egyre inkább kivonul a felsőoktatás finanszírozásából, ami veszélyezteti az oktatói, kutatói és szakmai utánpótlást, és ezáltal hosszú távon az ország fejlődését.
A magyar diplomások aránya már most is rendkívül alacsony, és az intézkedések még inkább hátrányos helyzetbe hozhatják a hazai felsőoktatást, miközben a szomszédos országokban egyre inkább előtérbe kerül a tudományos kutatás és az egyetemi fejlesztések támogatása.