A KSH szerint idén októberben az előző hónaphoz képest 1,2 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom, de még így sem érte el az idén márciusi vagy augusztusi szintet. A statisztikák alapján a forgalom mindössze a 2021-es átlagra tért vissza, ami a KSH szerint elmaradást jelent - írta a Telex.
Az NGM szerint a KSH által alkalmazott módszertan szakmailag helytelen. A közleményükben úgy fogalmaznak: „A 2021-es adatokkal történő összehasonlítás szakmai hiba, ugyanis bár követi a statisztikai hivatalok által használt technikai előírásokat, közgazdasági értelemben önmagában téves következtetések levonásához vezet.”
Az NGM azzal érvelt, hogy a 2021-es év torzító hatással bír, mivel az a koronavírus-járvány utáni „felpattanás” időszaka volt, amikor a háztartások a kijárási korlátozások feloldása után bepótolták az elmaradt vásárlásaikat. A minisztérium szerint emiatt a 2019-es év adatait kellene alapul venni, amely „békeév” volt, mentes a járvány, az energiaválság és a magas infláció hatásaitól.
A minisztérium számítása szerint 2019-hez képest a kiskereskedelmi forgalom 3 százalékkal nőtt, ami nemzetközi összehasonlításban is pozitív.
Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint az NGM kritikája félrevezető lehet. Kiemelte, hogy a 2021-es bázisév alkalmazása uniós szabvány, amelyet az Eurostat és a legtöbb tagállami statisztikai hivatal is követ. Ez az árfolyamváltozások és infláció figyelembevételének érdekében történik, és a jelenlegi bázisévet korábban az EU 2015-ről 2021-re módosította.
Az elemző hozzátette, hogy a 2019-es adatokhoz mért 3 százalékos növekedés sem feltétlenül kedvező, mivel azóta Magyarországon a reálbérek nagyjából 19 százalékkal emelkedtek, amihez képest a kiskereskedelmi forgalom bővülése jelentős elmaradást mutat.
Nemzetközi összehasonlítás
Az NGM arra is kitért, hogy Magyarország kiskereskedelmi forgalma nemzetközi összevetésben sem áll rosszul. Az Eurostat statisztikái szerint ma 11 uniós országban van a kiskereskedelmi forgalom a 2021-es átlag alatt, míg más országok – például Románia és Horvátország – messze meghaladták azt. Magyarország a régión belül a középmezőnyben helyezkedik el: jobban áll az osztrák vagy szlovén szinteknél, de elmarad Lengyelország és Románia eredményeitől.
Miért nem költenek a magyarok?
Nagy Márton miniszter nemrég panaszkodott, hogy a magyarok nem költenek eleget, miközben politikai és gazdasági szempontból is kulcsfontosságú lenne a fogyasztás élénkülése. A szakértők szerint azonban több tényező akadályozza a fogyasztás növekedését:
- Befektetésekbe áramló megtakarítások: A prémium állampapírok népszerűsége miatt sok család a megtakarításait hosszú távon leköti, és nem költ fogyasztásra.
- Alacsony fogyasztói bizalom: Az infláció és a gazdasági bizonytalanság miatt a háztartások inkább megtakarítanak, és óvatosak a kiadásaikkal.
A szakértők szerint a kiskereskedelmi forgalomban akkor várható jelentősebb változás, ha a jelenlegi gazdasági bizonytalanság csökken, és a prémium állampapírok kifizetései révén több pénz áramlik vissza a fogyasztói piacra. A magyar gazdaságban kulcsszerepet játszó autóipar kilátásai azonban továbbra is bizonytalanok, ami tovább fékezheti a gazdaság fellendülését.