A budapesti albérletpiacon folytatódik a drágulás: augusztus elején az átlagos bérleti díj elérte a 250 ezer forintot. Az országos albérletpiacon is megfigyelhető emelkedés, amely Budapesten 1,4 százalékos havi drágulást eredményezett. A felvételi ponthatárok kihirdetése idén is megmozgatta az albérletpiacot, a kereslet 14 százalékkal nőtt tavalyhoz képest - közölte a Telex.
A főváros különböző részein eltérő mértékben nőttek a lakbérek. A budai hegyvidéki kerületekben, mint az I., II., és XII. kerület, a havi drágulás 0,8 százalékos volt, míg a többi budai városrészben, például a III., XI., és XXII. kerületben 3 százalékkal emelkedtek az árak. A pesti oldalon, különösen a külsőbb kerületekben, mint a IV., XV., és XVI. kerület, 2,8 százalékos növekedés volt tapasztalható. Az Ingatlan.com elemzése szerint ez részben annak köszönhető, hogy ezek a kerületek korábban olcsóbbak voltak, így egyre népszerűbbek lettek a bérlők körében.
Balogh László, az Ingatlan.com vezető szakértője megjegyezte, hogy a magas bérleti díjak miatt sok diák inkább kivár, hogy később kössön szerződést, ezzel spórolva. Az albérletpiacon a kereslet nem azonnal a ponthatárok kihirdetése után ugrott meg, hanem fokozatosan növekszik. A késlekedés mögött az áll, hogy akik később, augusztus végén kötnek szerződést, akár jelentős összeget is megtakaríthatnak. Ez a tendencia augusztus végére jelentősen felpörgetheti az albérletpiacot.
Az albérletek száma is nőtt: míg július elején országosan 14,3 ezer kiadó albérlet volt, augusztus közepére ez a szám már 15,5 ezerre emelkedett. A kínálat bővülése mérsékelheti a bérleti díjak további növekedését.
Vidéken továbbra is Debrecen a legdrágább egyetemváros, ahol az átlagos bérleti díj 230 ezer forint. Kaposvár és Miskolc a legolcsóbb városok, itt 110 ezer forintért lehet albérletet bérelni. Győrben 190 ezer forint, Szegeden 160 ezer, míg Pécsen 150 ezer forint az átlagos havi bérleti díj.
