2023-ban először fordult elő, hogy Romániában magasabbak voltak a fizetések, mint Magyarországon - derül ki az Eurostat adataiból. A vásárlóerő-paritás alapján számított nettó jövedelem alapján Románia megelőzte Magyarországot, Lengyelország mögött a második helyre került a régióban. A fogyasztás tekintetében is Románia vezet, Magyarország pedig lemarad a régió átlagától - közölte a Telex.
Az elmúlt tíz évben fokozatosan zárkózott a bérkülönbség a két ország között, és 2023-ban Románia először vette át a vezetést. A vásárlóerő-paritás kiszámítása során figyelembe veszik az árszinteket is, így reálisabb képet ad a jövedelembeli különbségekről. A elemzés kiterjedt az egyfős és kétgyerekes háztartásokra is, és azt is megállapította, hogy Magyarország elveszítette előnyét a családi adókedvezmények terén.
Románia a fogyasztás terén is jobban teljesít, Bulgária pedig gyorsan közeledik Magyarországhoz. A magyar bérek és a fogyasztás a régió átlagát is alulmúlják, ami arra utal, hogy az árszinthez képest alacsonyabb a jövedelem. Magyarország ezen a téren csak Bulgáriát előzi meg.
Az alábbi képen az egy órára leoszló jövedelmek láthatóak Európa szerte. Összességében úgy látszik, hogy Magyarország nem rugaszkodott el a magas bérszinttel jellemezhető országok irányába, az egy főre jutó fogyasztásban már csak Bulgáriát előzzük meg. Hazánk továbbra is az alacsony bérszinttel - leértékelődő forintárfolyam mellett - versenyez, ami relatív lassabb gazdasági felzárkózáshoz vezet, mint a humántőkébe való befektetése (jobb képzés, több diplomás). A 13 eurós egy órára jutó teljes bérköltség (adókkal és járulékokkal együtt) az egyik legalacsonyabb az EU-ban, ami továbbra is olyan vállalatok számára jelent vonzerőt, amelyek az olcsó munkaerőre helyezik a hangsúlyt, mintsem a magas képzettségre és a nagy hozzáadott érték teremtésére.
