A magyar állam a szolidaritási hozzájárulásból beszedett pénzt nem kizárólagosan a szegényebb települések támogatására fordítja. Közérdekű adatigénylésből derült ki, hogy a befolyt összegek egy része az állami költségvetésbe kerül, ahonnan különböző célokra osztják szét. - írja a Forbes.
Az Orbán-kormány idén 124-gyel több önkormányzattól von el pénzt szolidaritási hozzájárulás címén, mint tavaly. Ez azt jelenti, hogy 848 önkormányzatot érint a befolyás. A beszedett összeg nem csak a szegény települések támogatására fordítódik, hanem beépül az állami költségvetésbe is. Az önkormányzatok nem kapnak teljeskörű tájékoztatást arról, hogy a szolidaritási hozzájárulásból befolyt összegeket mire fordítják.
Az ellenzék szerint a szolidaritási hozzájárulás nem más, mint az önkormányzatok sarcolása. A befolyt összegeket nem átláthatóan kezelik, és nem kizárólagosan a szegényebb települések támogatására fordítják. Az önkormányzatok gazdasági függetlenségét csorbítja a szolidaritási hozzájárulás.
Jelenleg nem világos, hogy a szolidaritási hozzájárulást mikor és hogyan szüntetik meg. Az ellenzék ígéri, hogy kormányra kerülésük esetén eltörlik a szolidaritási hozzájárulást.
„A szolidaritási adót eleve akkor vezették be, amikor az önkormányzatok a pandémia okozta válsággal küzdöttek. Az állam segítség helyett sarcolt. Elvonta az iparűzési adó felét, a gépjárműadót, a parkolási díjakat. Nem egy település esetén az elvont pénzek jóval meghaladták az állami normatíva összegét, ami egyet jelent a kivéreztetéssel. Közben persze egyedi szimpátia alapján kaphattak kompenzációt is az önkormányzatok, ehhez csak «jó fideszesnek» kellett lenni. A szolidaritási adó bevezetése óta titkolja a kormány, hogy pontosan mire, és főleg milyen szempontrendszer alapján támogatja így a rászoruló önkormányzatokat. Senki sem tudja, hogy ez a pénz valóban a szegényebb települések támogatására megy vagy esetleg reptérvásárlásra vagy éppen a Vodafone megvételére.” – válaszolta a Népszava kérdésére Niedermüller Péter VII. kerületi polgármester. Hozzátette: „A parlamentben többen is próbálkoztak információt szerezni a témában, de a válaszadók rendre kibújtak alóla. A közérdekű adatigénylésnek azonban megvannak a maga szabályai, ami köti a válaszadót. Ebben bíztunk, és láthatóan nem fölöslegesen.”