Az elmúlt húsz évben a magyar nyugdíjak nominálisan 241%-kal emelkedtek, de az infláció jelentősen erodálta ezt a növekedést. A reálértékű emelkedés 43% volt, ami főként a nyugdíjasok cserélődésének köszönhető. A frissen nyugdíjba vonulók magasabb nyugdíjakat kapnak, míg az alacsonyabb nyugdíjjal rendelkezők elhalálozása mérsékli az átlagot.
Emellett új nyugdíjformák is megjelentek, mint a nyugdíjprémium és a 13. havi nyugdíj, de ezek bevezetése és eltörlése ingadozásokat okozott. A nyugdíjasok száma 2004 óta 21,5%-kal nőtt, de a GDP nyugdíjakra fordított aránya 8%-ra csökkent.
Európai összehasonlításban Magyarország a 19. helyről a 24. helyre csúszott vissza 2004 óta. A kelet-európai országok közül Csehország, Szlovákia és Lengyelország is megelőzte Magyarországot.
A vásárlóerő-paritáson vizsgálva a magyar nyugdíjak 76%-kal emelkedtek az elmúlt két évtizedben. Azonban az EU-s átlag ennél is jobban emelkedett, így Magyarország 2021-ben a 23. helyen állt a 27 tagállam közül. A román nyugdíjak vásárlóerő-paritáson 2004-ben még a magyarok felét sem érték el, de 2023-ra már 37%-kal megelőzték azokat.
