A babaváró hitel fogadtatásáról, a felvett kölcsön felhasználásáról, annak gazdasági hatásairól rendezett online konferenciát a Magyar Közgazdasági Társaság. A novekedes.hu beszámolt arról, hogy a babaváró hitel 2019. júliusi megjelenésével berobbantotta a hitelpiacot. Fellner Zita, Marosi Anna és Szabó Beáta előadásából kiderült – A babaváró kölcsön hitelpiaci és reálgazdasági hatásai című tanulmány szerzői –, hogy tavaly novemberben, azaz alig másfél év alatt a babaváró hitel állománya elérte az ezer milliárd forintot, vagyis a teljes hitelállomány 13 százalékát.
A sikert többek között annak tudják be a kutatók, hogy fedezetlen a hitel, azaz nem terhelik meg az ingatlant, mint a hagyományos lakáshitelek esetében, illetve hogy kamatmentes konstrukció. Ugyanakkor a kutatás rámutatott, hogy a babaváró kölcsönt jellemzően a magasabb jövedelműek igényelték: a hitelek 41 százalékát olyan családok vették fel, amelyek jövedelmük szerint a legfelső húsz százalékba tartoznak.
Ezeknek a családoknak nem jelent gondot a törlesztőrészletek fizetése, ahogy megtakarítási képességük is jelentősen magasabb, mint az országos átlag. A kölcsönt jellemzően lakáscélra, vásárlásra vagy lakberendezésre költötték, illetve meglévő hitel kiváltására. De 13 százalékuk a pénz egy részét befektette, ötödük pedig autót vásárolt belőle. Ugyancsak kiderült, hogy a kölcsönt felvevők 15 százaléka korábban nem akar hitelt felvenni, a kedvező feltételek ösztönözték őket az eladósodásra.
Az elemzés azt is kiderítette, hogy az összes felvett hitel hatvan százalékát lakáscélra költötték el, 27 százalékát fogyasztási célra fordították, 12 százalékát pedig egyéb célra használták fel, például befektették az összeget. Összességében a hitelt felvevők 63 százaléka többletkeresletet generált a hitelpiacon, 37 százalékuk pedig más hitel helyett választotta a babavárót.
