A Gibraltári barlangok újraírják a neandervölgyiek történetét. A Gorham-barlangkomplexum felfedezése elképesztő részletekkel szolgál arról, hogyan éltek az ősi emberek. A régészek most egy több mint 40 ezer éve lezárt kamrát is feltártak, amely betekintést nyújt a túlélés, a táplálkozás és az eszközhasználat mindennapjaiba.
Fejlett életmód és étrend
A barlangból előkerült leletekből kiderül, hogy a neandervölgyiek tengeri ételeket fogyasztottak: kagylót, halat, fókát és delfint. A csontokat és héjakat késszerű eszközökkel dolgozták fel, ami emberi tevékenységre utal. Ez azt mutatja, hogy az étrendjük változatos volt, és képesek voltak a természet adta lehetőségeket hatékonyan kihasználni.
A barlang alját díszítő kőbe karcolt keresztminták műalkotásként értelmezhetők, bizonyítva a neandervölgyiek kreatív és intelligens oldalát, amelyet korábban alulértékeltek a kutatók.
Innovatív eszközhasználat
A Vanguard-barlangban talált 60 ezer éves tűzhely és a nyírkátrány felhasználása a szerszámok rögzítésére azt mutatja, hogy a neandervölgyiek intelligensen és találékonyan oldották meg mindennapi problémáikat. Tudásukat minden bizonnyal generációról generációra adták tovább.
40 ezer évig érintetlen kamra
2021-ben a kutatók egy 13 méter mély, 40 ezer éve lezárt kamrát tártak fel a Vanguard-barlang hátsó részében. A barlang üregében előkerült állati maradványok – hiúz, hiéna és keselyű – mind emberi kéz által kerültek oda. A kamrában talált tengeri csigák páncéljai is azt bizonyítják, hogy az ételeket szállították a tengerparttól távol eső helyre.
A kutatók szerint a neandervölgyiek a barlangrendszert 24–33 ezer évvel ezelőtt lakták, ami arra utal, hogy egyes populációk sokkal tovább fennmaradhattak, mint korábban hitték. Ha ez megerősítést nyer, a Gorham-barlangokban éltek a világ utolsó neandervölgyi emberei.
