A gyerekek született kreatív zsenik, mégis felnőttkorra ez a képesség szinte teljesen eltűnik. Miért veszítjük el a kreativitást, és mit tehetünk ellene?
A gyermekek természetüknél fogva kíváncsiak és kreatívak, képesek más szemmel látni a világot, új ötleteket alkotni és olyan kérdéseket feltenni, amelyekre a felnőttek gyakran már nem is gondolnak. Azonban ahogy nőnek, úgy tűnik el fokozatosan ez a képességük – de vajon mi áll a jelenség hátterében? Az Femina cikke szerint a gyerekek kreativitásának hanyatlásában az oktatási rendszer is jelentős szerepet játszhat.
A kreativitás visszaszorulása az iskolában
Bár a mai munkaerőpiacon a kreativitás az egyik legkeresettebb készség, az oktatási rendszer gyakran inkább visszaszorítja ezt a képességet, mintsem ösztönözné. A hagyományos tanítási módszerek jellemzően a szabálykövetésre, a memorizálásra és az egyértelmű válaszokra helyezik a hangsúlyt, míg a kreatív gondolkodás, a problémamegoldás és az egyéni megközelítések háttérbe szorulnak. Ez idővel elbizonytalanítja a diákokat, és elriasztja őket attól, hogy merjenek újat alkotni vagy a megszokottól eltérő módon gondolkodni.
Egy tudományos kutatás megdöbbentő eredményei
A NASA tudósai a hatvanas évek végén egy kísérletet végeztek, amely során 3 és 5 év közötti gyerekek kreativitását vizsgálták. Az eredmények meglepőek voltak: a gyerekek 98%-a kreatív zseninek bizonyult. Azonban az utánkövetés során kiderült, hogy ez a képesség idővel egyre csökkent: 10 éves korukra a gyerekek csupán 30%-a maradt kreatív zseninek tekinthető, 15 évesen már csak 12%-uk, míg felnőttkorra ez az arány 2%-ra esett vissza.
Sokan ezt a hagyományos oktatási rendszer hatásának tulajdonítják, amely kevésbé ösztönzi a gyerekeket arra, hogy továbbra is kérdezzenek és merjenek gondolkodni. Az iskolákban ugyanis a tananyag mennyisége, a tanárok túlterheltsége és a szabványosított tesztek inkább a helyes válaszokat helyezik előtérbe, nem pedig az egyéni megoldásokat.
A kreatív gondolkodás háttérbe szorítása
Ahogy a gyerekek egyre idősebbek lesznek, egyre kevesebb kérdést tesznek fel. Ez részben annak is köszönhető, hogy a tanárok sok esetben nem tudnak időt szánni minden kérdésre, hiszen az órák szigorú menetrend szerint haladnak. A jelenlegi oktatási rendszer egyre inkább a szabályok betartására, a megfelelésre és az alkalmazkodásra nevel, ami végül azt eredményezheti, hogy a gyerekek lemondanak a kreatív gondolkodásról és inkább a konvencionális megoldásokat választják.
A társadalomnak szüksége van kreatív gondolkodókra
Felmerül a kérdés: valóban olyan tökéletesek a jelenlegi társadalmi rendszerek, hogy nincs szükség újító gondolkodókra? A történelem során a legnagyobb felfedezések és áttörések mindig azoknak az embereknek köszönhetők, akik nem követték a többséget, hanem merték megkérdőjelezni az elfogadott normákat.
A kreativitás csökkenése miatt egyre többen keresnek alternatív oktatási módszereket, például a magán- vagy otthoni tanítást, amely lehetővé teszi a gyermekek számára, hogy szabadabban fedezzék fel a világot és saját tempójukban fejlődjenek. A kreativitás megőrzése érdekében érdemes olyan tanulási környezetet kialakítani, ahol a gyerekeket bátorítják a kérdezésre, a problémák újragondolására és a kreatív önkifejezésre. Csak így lehet elérni, hogy a következő generáció ne veszítse el azt az egyedi látásmódot, amely előreviszi a világot.
