399.08 Ft

368.60 Ft

Támogatás

Kiemelt kategóriák

Belföld
Gazdaság
Külföld
Kultúra
Sport
Tech
Életmód
Autó

További kategóriák

Szórakozás
Életmód

A magyarok mobilinternet nélkül már nem tudnának élni – Az NMHH friss kutatása a digitális szokásokról

10perc.hu/MTI
2025. 02. 12.
A magyarok mobilinternet nélkül már nem tudnának élni – Az NMHH friss kutatása a digitális szokásokról

Az NMHH kutatása szerint a magyarok mobiltelefon nélkül nem tudnának élni, és a digitalizáció tovább formálja mindennapi szokásaikat.

A digitalizáció robbanásszerű fejlődése a koronavírus-járvány idején még inkább felgyorsult, és a mobiltelefonok kiemelkedő szerepet kaptak az online világban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss kutatása a Kantar-Hoffman piackutató intézet felméréseinek elemzésével mutatja be a hazai digitális és kulturális trendek alakulását, és a járvány hosszú távú hatásait is kiemeli.

A legfrissebb adatok alapján jelentős változások történtek a magyarok internetezési szokásaiban az elmúlt évtizedben. Míg 2014-ben még a többség asztali számítógépről internetezett, addig 2024-re a válaszadók nyolcvan százaléka már a mobiltelefonját is használja a böngészésre. A mobiltelefonok népszerűségével párhuzamosan nőtt a mobilinternet jelentősége is: tavaly a megkérdezettek 45 százaléka nyilatkozott úgy, hogy annak hiánya elviselhetetlen lenne, ami 6 százalékos növekedést jelent 2020-hoz képest.

A kutatás arra is rámutat, hogy a magyarok online szokásai szoros kapcsolatban állnak szabadidős tevékenységeikkel. A tavalyi évben egy átlagos magyar naponta körülbelül három órát internetezett, és minden harmadik ember számára ez az időtöltés vált a legkedveltebbé. A digitális tér azonban sokak számára már túl sok időt vesz el a mindennapokból, és minden második magyar úgy érzi, hogy túl sok időt tölt az online világban.

A közösségi média szerepe a baráti kapcsolatok fenntartásában is jelentősen nőtt az utóbbi évtizedben. A kutatás szerint tíz éve még másfélszer annyi ember tartotta meghatározónak az online platformokat a kapcsolattartásban, mint akik nem, míg 2024-re már négyszer annyi felhasználó tartja ezt fontosnak. A közösségi profilok szerepe is fokozódott: 2014-ben a válaszadók csupán harmada szánt külön figyelmet a közösségi profiljára, míg tavaly már a felük.

A hagyományos médiumok és az internetes források szerepe is jelentősen változott a pandémia hatására. Míg 2014-ben tízből öten tekintették az internetet elsődleges információforrásuknak, 2024-ben már nyolcan. Ugyanakkor a járvány alatt a hagyományos médiumok, mint a rádiók és televíziók, megnövekedett bizalommal bírnak, mivel hiteles és könnyen érthető információkat nyújtottak, míg az online felületek sokszor félrevezető tartalmakat közvetítettek.

Az online vásárlás az utóbbi évtizedben szintén rohamosan elterjedt. A pandémia alatt egyre többen tanulták meg az internetes vásárlás fortélyait, és így a webáruházak népszerűsége tovább nőtt. A lakosság szabadidős tevékenységei a járvány után is visszanyerték régi formájukat: 2024-re a színházak, kiállítások és koncertek látogatottsága ismét emelkedett.

Ugyanakkor a stressz és a kimerültség érzete is egyre gyakoribbá vált: az elmúlt tíz évben több mint 10 százalékkal nőtt azok aránya, akik rendszeresen kimerültnek érzik magukat. A fiatalok körében a stressz különösen jellemző, míg az idősebb generációk inkább stresszmentesebb életet élnek.

A kutatás alapján az NMHH figyelmeztet arra, hogy a digitalizáció terjedésével egyre fontosabb a tudatos és kiegyensúlyozott internethasználat, hogy a folyamatos online jelenlét ne károsítsa a személyes kapcsolatokat, mentális jóllétünket és egészséges életmódunkat.


Címkék:

További cikkek