Az EEA adatai szerint Európa felszíni vizeinek csupán 37%-a minősül legalább jó ökológiai állapotúnak, míg 29%-a jó kémiai állapotúnak 2021-ben. A jelentés figyelmeztet arra, hogy a víztestek állapota nem felel meg az EU által 2015-re kitűzött céloknak, amelyeket 2027-ig meghosszabbítottak, de a folyamatban lévő tendenciák szerint ez a határidő nem fog teljesülni. Trine Christiansen, a jelentés egyik szerzője kiemelte: „A egészséges vízi ökoszisztémák segítenek enyhíteni a klímaváltozás hatásait. Minél jobb a vízhelyzet, annál felkészültebbek vagyunk a szélsőséges események kezelésére" - közölte a The Guardian.
A jelentés megállapította, hogy a vízminőség romlásáért részben a hosszú életű szennyezőanyagok, például a higany és a brómozott lánggátlók okolhatók. Dietrich Borchardt, a Helmholtz Környezetkutatási Központ víztudósa, üdvözölte a természet helyreállításának és a klímaváltozásnak a beépítését az értékelésbe, de hiányolta a klímaváltozással kapcsolatos előrejelzések explicit figyelembevételét.
A vízminőség javítása érdekében a Water Europe lobbi csoport 255 milliárd eurós beruházást sürgetett 2030-ig, hogy megvédje Európa gazdaságát és biztosítsa a környezeti fenntarthatóságot. Figyelmeztettek, hogy a vízhiány, amely három európaiból egyet érint, kulcsszektorokat veszélyeztet, mint például a félvezetőgyártás, az adatközpontok, a megújuló hidrogén és az elektromos jármű akkumulátorok gyártása.
A jelentés rámutatott arra is, hogy a mezőgazdasági tevékenységek gyakorolják a legnagyobb hatást a felszíni és felszín alatti vizekre, mivel túlzott vízkivonás és szennyező anyagok bejuttatása jellemzi őket, különösen a szénerőművekből származó toxikus részecskék. A jelentés különösen aggasztónak találta a rossz vízminőséget Nyugat- és Közép-Európa egyes területein, például Németországban és Hollandiában, ahol a víztestek arányosan alacsony állapotúak.
A jelentés rávilágít az Odera folyóban 2022-ben bekövetkezett „katasztrofális” halpusztulásra is, amelyet elsősorban sóbányákból származó szennyezés és városi szennyvíz tápanyagainak túlzott jelenléte okozott. Az EU 25 évvel ezelőtt indította el átfogó vízgazdálkodási szabályait, de az elmúlt évtized erőfeszítései „összességében ritkán vezettek az állapot javulásához” – állapította meg az EEA a kontinens vizeiről készített eddigi legátfogóbb értékelésében.
Európa felszín alatti vizei jobban állnak, 91%-uk legalább jó mennyiségi állapotúnak minősül, és 77%-uk jó kémiai állapotúnak számít. Az EEA megjegyezte, hogy mindkét mutatóban a felszín alatti vizek minősége 2015 óta mindössze egy százalékpontot javult. A megoldás érdekében a kereslet csökkentése, a szennyezőanyagok csökkentése, valamint a folyók és vizes élőhelyek helyreállítása válhat szükségessé. A múlt hónapban Közép-Európát sújtó árvizek ismételten rámutattak arra, hogy sürgős intézkedésekre van szükség a vízminőség javítása érdekében.
